Az Unió több országában felmerült, hogy a korábbi szabályokat felülírva egyre fiatalabb vezetők ülhessenek volánhoz. Már jövőre bevezethetik a 16 évtől kiadható B-s jogosítványt.
Alsó-Szászország közlekedési minisztere, Olaf Lies nemrégiben állt elő ötletével, mely értelmében már 16 évesen teljesítménykorlátozás nélkül vezethetnének bármilyen személygépkocsit a tinik, igaz, csak úgy, hogy az anyósülésen egy tapasztaltabb sofőr ül.
Az ellenzők felhozták érvként, hogy a módosítás után 16 évesen bármilyen autót vezethetnének a fiatalok, legyen szó sportkocsiról vagy terepjáróról, ugyanakkor egy csökkentett teljesítményű, 35 kW-os motorkerékpárra csak 18 éves korukban ülhetnének fel. Tegyük hozzá, ha már korkedvezmény, akkor a korlátlan A kategória 24 éves megkötéséről is érdemes lenne beszélni…
Döntését azzal indokolta, hogy az utóbbi években jelentősen csökkent a kezdő sofőrök által okozott balesetek száma, s ezt támasztja alá, hogy német közlekedési szakemberek már idén januárban azt javasolták, mielőbb tegyék lehetővé a 16. életévüket betöltött nebulóknak, hogy közúton volán mögé ülhessenek. Ez egyben teszt is lenne, s ha a változtatás nyomán nem szaporodnának a balesetek, a korkedvezményt kiterjesztenék az egész országra. Berlin nyitott az ötletre, sőt az uniós döntéshozóknak is továbbítják kezdeményezést, hogy sikere esetén minél több országban elterjedhessen. Ugyanakkor a közvélemény enyhén szólva is megosztott – a több ezer megkérdezett kétharmada nem tartotta jó ötletnek a 16 éves korhatár bevezetését, még úgy sem, hogy csak tapasztalt vezető társaságában kelhetnének útra a fiatalok.
A menetirányban felszerelt kamerák az ígéretek szerint mindent rögzítenek a vizsgán, az időpont és a vizsgáztató is visszakereshető lesz.
A forgalmi vizsgán is megkezdődik a videofelvételek készítése hétfőtől Romániában, ahol egy tavaly hozott sürgősségi kormányrendelet arra kötelezi a hatóságokat, hogy videofelvételekkel bizonyítsák: az általuk kiállított vezetői engedélyeket törvényes körülmények között érdemelték ki a jelentkezők.
Az illetékes hivatalnak egyelőre csak a fővárosban és a Bukarestet körülvevő Ilfov megyében sikerült a szükséges műszaki feltételekről gondoskodnia, de azt ígéri, hogy fokozatosan minden megye megkapja azokat a kamerákat, amelyekkel a forgalmi vizsga menetét lefilmezhetik a közlekedési rendőrök. Az „A” kategóriájú (motorkerékpárokra érvényes) jogosítványok megszerzését célzó vizsgákon nem filmezik a gyakorlati próbát.
A kamerákat menetirányban szerelik fel a „vizsga” feliratú járművekre oly módon, hogy az autó mozgását, az utat és forgalmat rögzítse, valamint lehetővé tegye a forgalmi vizsga időpontjának, a vizsgázó és vizsgáztató személyének azonosítását. A felvételek nem nyilvánosak, csak az illetékes bíróság kérheti ki őket, ha az alkalmatlannak ítélt jelentkező óvást nyújt be a vizsgáztató döntése ellen.
Hivatalosan a bukaresti kormány is az esetleges óvásokra hivatkozott, amikor elrendelte a gépjárművezetői vizsga mindkét (elméleti és gyakorlati) próbájának lefilmezését. Az intézkedést azonban a jogosítványokkal kapcsolatos gyakori korrupciós botrányok is szükségessé tették.
Néhány éve például az Arges megyei közlekedési rendőrség több magas rangú vezetőjét ítélte másféltől hat évig terjedő börtönbüntetésre a bíróság, amikor kiderült, hogy arra jogosulatlan jelentkezők ezreinek állítottak ki 700 és 4500 euró közötti csúszópénzért vezetői engedélyeket.
Mindennapos eset mostanság, hogy a rendőrök hívják fel az autósok figyelmét ellenőrzés közben, hogy bizony akkor sem érvényes a jogosítványuk, ha a rajta lévő dátum szerint még igen. A helyzet kissé félreértelmezhető, úgy tűnik, még a hatóság számára is.
A Magyar Nemzet foglalkozott a megváltozott szabályozással, mert a lap egyik olvasója arról számolt be, hogy egy közúti ellenőrzés során közölték vele, év végén lejáró jogosítványa valójában már nem érvényes.
A rendőr arra a jogszabályra hivatkozott, ami január óta hatályos, és a vezetői engedély érvényességét a tulajdonos születésének dátumához köti, ami jelen esetben már elmúlt. A bírságot egyébként megúszta, de figyelmeztették újítsa meg a jogosítványát.
Január eleje óta valóban új előírás van érvényben, amely a születésnaphoz köti a jogosítvány lejártát, de a jelenleg érvényes vezetői engedélyek lejárati idejét nem írja felül. A rendelkezés csak az új, vagy megújítandó okmányok érvényességét érinti. Azaz a dokumentumon feltüntetett dátumot kell figyelembe vennie mind a hatóságoknak, mind a tulajdonosnak. (A korábbi szabályok szerint a vezetői engedély érvényessége a kiállítási dátum valamelyik évfordulója volt.)
Az első jogosítvány kiállítása egyébiránt ingyenes, a hosszabbításkor négyezer forintot kell fizetni. Az 50 év alattiaknak az orvosi alkalmassági vizsgálatért 7200 forint, míg idősebb korban több ezer forinttal csökken a díj.
Bár autóink egyre biztonságosabbak, a közlekedési balesetek továbbra is vezető haláloknak számítanak, különösen a fiatalok körében. A friss jogosítvánnyal rendelkezők jelentős százaléka hajlamos túlbecsülni vezetői képességeit és az autó műszaki teljesítményét, mivel a kötelező vezetési gyakorlat nem készíti fel őket a váratlan helyzetekre.
Az Európai Bizottság 2015-ös közlekedésbiztonsági statisztikáit böngészve komor kép tárul a szemünk elé: a 18-24 éves európaiak körében az egyik vezető haláloknak az autóbalesetek számítanak, és minden halálos autóbaleset ötödik áldozata is ebbe a korcsoportba tartozik. A baleseti halálozási statisztikát tekintve kijelenthető, hogy a 16-24 évesek esetében kétszer vagy akár háromszor is nagyobb a rizikója egy halálos kimenetelű közlekedési balesetnek, mint a tapasztaltabb vezetők esetében. Ilyen adatsorok láttán valószínűleg nincs szülő, aki könnyű szívvel adná a sikeres forgalmi vizsgát teljesítő gyereke kezébe a családi autó volánját.
Külföldön sem jobb a helyzet
A fiatal, tapasztalatlan autóvezetőknél az Egyesült Államokban is hasonlóan magas a halálos balesetek kockázata. A Ford szakértői megállapították, hogy a fiatal vezetők dupla akkora eséllyel válnak közúti baleset áldozatává, mint tapasztaltabb társaik. Ezek a balesetek igen gyakran a tapasztalat hiánya miatt következnek be. A tapasztalatlanság főleg négy kulcsfontosságú területen lehet nagyon veszélyes. Ez a négy terület a veszélyhelyzetek felismerése, a jármű kezelése, a sebesség illetve a körülöttünk lévő tér alkalmazása, illetve a zavaró tényezők kizárása.
Az első terület esetében azon képességek erősítésére vagy kifejlesztésére van szükség, amelyek segítik felismerni a veszélyhelyzeteket – például egy kereszteződés megközelítése során –, és a begyakorolt rutinnal segítenek elkerülni a baleseteket.
A jármű kezelése önmagáért beszél, fontos, hogy az autóvezető tisztában legyen járműve méretével és tömegével, vagyis tehetetlenségével is. De ugyanide tartozik a vészfékezés elsajátítása, illetve az, hogy fékezéskor és kanyarodáskor mi történik az autó egyensúlyával. A sofőröknek azt is meg kell tanulnia, hogy az autó kerekei hogyan maradjanak mindig kapcsolatban az úttal, ha pedig ez megszűnik, hogyan lehet visszanyerni az uralmat a gépkocsi felett.
A sebesség kezelésének azért rendkívül fontos a szerepe, mert erre van szükség annak érdekében, hogy fel tudjuk venni a forgalom ritmusát és mindig biztonságos követési távolságot tudjunk tartani, nem csak az előttünk, de akár a mögöttünk haladótól is.
A zavaró tényezők kizárása is önmagáért beszél, a fiatal sofőröknek ugyanis fokozottan fel kell hívni a figyelmét a vezetés közbeni mobilozás, sms-ezés, vagy akár étkezés veszélyeire, és a koncentrált figyelem fontosságára, mely vezetés közben akár életmentő is lehet.
30 óra nem elég a biztonsághoz
Ma Magyarországon 30 órányi kötelező vezetési gyakorlatot kell teljesíteni, mielőtt valaki megszerezhetné a jogosítványt. Az autóvezetést oktató szakemberek között valószínűleg nem találni olyat, aki szerint ez elegendő lenne. Érdemes összevetni ezt azzal, hogy például a szomszédos Ausztriában két évig csak próbajogosítvánnyal lehet vezetni, akkor is csak úgy, ha az autón jól látható tanulóvezető jelzést helyeznek el.
Persze ez a megoldás sem tökéletes, ugyanis sokan akár évtizedes vezetői tapasztalattal a hátuk mögött sem tudják, hogyan kell pontosan és biztonságosan fogni a kormányt, illetve mire kell odafigyelniük vezetés közben. Ha egy 30 évnél idősebb autóst megkérdezünk, hogy szerinte hol kell fogni a kormányt, a legtöbben a sokáig sulykolt „10 óra 10 perc” kormányfogást fogják említeni, holott ma már a „3 óra, 9 óra” az uralkodó módszer. De még ha valaki elméletben tudja is, könnyen előfordulhat, hogy a kényelem oltárán feláldozva a biztonságot, szinte fekvő testhelyzetbe hátradöntött üléssel, a kormányt egy kézzel felül vagy alul fogva autózik, bele sem gondolva, hogy milyen veszélybe sodorja magát, utasait, vagy a közlekedés többi résztvevőjét.
A friss jogosítvánnyal rendelkezők 30 órányi kötelező vezetési gyakorlatát érdemes kiegészíteni egy vezetéstechnikai oktatással, mielőtt átengedjük nekik a volánt. Egy ilyen tréning során a közlekedési veszélyhelyzetek hatékonyabb és biztonságosabb kezelése mellett előtérbe kerülnek olyan alapvetőnek számító fizikai ismeretek is, amelyeket az iskolában ugyan még tanultunk, de az autózás kézzelfogható gyakorlatában alkalmazva sokkal érthetőbbé válnak. Nem árt tudni, hogy mit jelent például az az információ, hogy az autó kerekét elfordítani 0,3 másodpercbe kerül (vagyis ha megcsúszik a kocsi, hiába rángatjuk ide-oda a kormányt, mert a kocsinak ennyi időbe kerül „lereagálni” egyetlen kormánymozdulatot).
Túlzás nélkül állítható, hogy azok a fiatal vezetők, akik nem csak a jogosítvány megszerzéséhez szükséges ismereteket szerzik meg, de a vezetéstechnikai tudásukat is elmélyítik, sokkal biztonságosabban közlekedhetnek majd az utakon, aminek köszönhetően a jelenlegi statisztikai adatok pár éven belül jelentősen javulhatnak.
A Ford válasza
A fenti problémák megoldására a Ford 2003-ban létrehozta, 2017-ben pedig Magyarországon is elindítja Ford Driving Skills for Life nevű kezdeményezését. Ezt május 11-én, a Közlekedési Kultúra Napján jelentették be Budapesten.
A Ford Alapítvány által világ 40 országában sikeresen működő ingyenes tréningsorozat a Ford társadalmi szerepvállalás programjának részeként segíti a 18-24 év fiatalokat, hogy friss jogosítványuk mellé a megfelelő vezetési gyakorlat megszerzésével elkerülhessék az autóbaleseteket. Az első évben 320 résztvevőt várnak a szervezők.
„A tréning programját a nemzetközi szakértőcsapattal közösen állítottuk össze, a magyar hatóságok bevonása mellett, így ténylegesen a hazai valóságra szabtuk az elméleti, a gyakorlati, illetve a demonstrációs részeket is” – mondta Albert Péter vezetéstechnikai szakértő, a program vezető trénere. „A képzés során a számítógépes játékok, és a virtuális valóság is a segítségünkre lesz, valamint a drogok és az alkohol hatásait demonstráló öltözettel, illetve a megváltozott útviszonyok és extrém időjárás által okozott veszélyek szimulálásával zajlik majd az izgalmas felkészülés.”
A Ford Driving Skills for Life képzésein eddig világszerte közel félmillió fiatal vett részt vezetési gyakorlatok és online képzések formájában, a Ford DSFL üzenetei pedig több millió emberhez jutottak már el. 2013 óta a Ford csak Európában több mint 12 millió eurót fordított a DSFL programra, amelyet 2017-ben már Belgium, Finnország, Franciaország, Németország, Olaszország, Hollandia, Lengyelország, Románia, Oroszország, Spanyolország, Nagy-Britannia, Törökország és Norvégia mellett Magyarországon is több alkalommal megrendez majd.
A Ford Driving Skills for Life ingyenes programjára a www.dsfl.hu weboldalon regisztrálhatnak az érdeklődők.
Az oldalon elhelyezett tartalom a Ford Magyarország megbízásából jött létre, előállításában és szerkesztésében a hvg.hu szerkesztősége nem vett részt.
Az elmúlt hetekben komoly vitákat váltott ki, hogy az idős sofőröknek kell-e (és ha igen, miként) korlátozni az autóvezetéshez való jogát. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma most megválaszolta a kérdést.
Néhány hete Lukács Zoltán MSZP-s országgyűlési képviselő nyújtott be egy kérdést Pintér Sándor belügyminiszternek, melyben arról érdeklődött, a közúti baleseteket milyen arányban okozzák idős sofőrök. A kérdést azzal is indokolta, hogy az adatok fontosak ahhoz, hogy „végiggondolhassuk a szükségesnek vélt jogi lépéseket”.
A kérdés elhangzása után azonnal kiélesedett a vita a korlátozást támogatók és ellenzők között. Napokon keresztül mindkét oldalról záporoztak a hosszászólások, a pro- és kontra érvek: volt, aki szigorúbb orvosi vizsgálatot sürgetett, mások szerint KRESZ-ből kellene újrázni egy bizonyos kor felett.
Úgy tűnik azonban, most pont kerülhet a vita végére. Pontosabban szólva nem is a vita, sokkal inkább csak a kérdés végére, hogy akkor pontosan mit is tervez a Belügyminisztérium, és mi várható a nyugdíjasok jogosítványát illetően.
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma a Napi.hukérdésére reagálva úgy válaszolt, szakmai szepontok alapján nem látják szükségesnek, hogy a vizsgálatok gyakoriságát, „az Európai Unióban sok helyen tapasztaltaknál jelenleg is szigorúbb feltételeket” tovább szigorítsák. Vagyis egyelőre minden marad a régiben.
Az idős sofőrök által okozott balesetek számáról érdeklődött Lukács Zoltán országgyűlési képviselő Pintér Sándor belügyminisztertől. Lukács szerint ezek az adatok fontosak ahhoz, hogy „végiggondolhassuk a szükségesnek vélt jogi lépéseket”.
A sajtóban többször olvashattunk arról, hogy a hazánkban előforduló balesetek okozói között jelentős arányban szerepelnek az idős állampolgárok – kezdi írásbeli kérdését az MSZP-s Lukács Zoltán. A képviselő a baleseti adatokat kérte Pintér Sándor belügyminisztertől.
A Belügyminiszter két táblázattal válaszolt. Az egyikből az derül ki, hogy közel 1,19 millió 60 év felettinek van vezetői engedélye Magyarországon. A legtöbb természetesen a 60-65 év közötti korosztályból kerül ki, de 76 év felett is van majdnem 230 ezer honfitársunk, akinek van engedélye.
A jogosítvánnyal rendelkező idősek száma
ÉLETKOR
OKMÁNYOK SZÁMA
60-65 év
487 104
66-70 év
287 838
71-75 év
185 877
76 felett
227 499
Forrás: Belügyminisztérium
A másik táblázatban pedig azt részletezi a tárca, hogy hogy a balesetek okozói közül hány időskorú elkövető volt.
Balesetek száma korcsoport szerint
2015
2016
Elkövetők száma
2631
2895
Időskorú elkövetők száma
447
536
60-64 év
160
198
65-69 év
131
128
70-74 év
81
103
75-79 év
44
60
80 felett
31
47
Forrás: Belügyminisztérium
Bár a BM 2015-ös és 2016-os adatokat közöl, vélhetően a VI. negyedéves számokra gondoltak, amelyek kis különbséggel megegyeznek a Központi Statisztikai Hivatal által közöltekkel. Ez alapján tavaly 2895 balesetből 536-ot okoztak a 60 év felettiek, amely 18,5 százalék.
Ennek a számnak ugyanakkor önmagában nincs túl sok jelentősége, hiszen nem tudjuk, hogy az idősebbek mennyit vezetnek. Egy levezetett kilométerre vetített adat jobb lenne, ezt mérni ugyanakkor nem igazán lehet.
Lapunk mindenesetre megkérdezte a Belügyminisztériumot, hogy terveznek-e valamilyen szigorítást. Az orvosi alkalmassági vizsgálatoknál már most is van differencia, hiszen 50 és 60 év között 5 évenként, 60 és 70 év között 3 évenként, 70 felett pedig 2 évenként kell megjelenni az orvosnál.
Az alkalmassági vizsgán sok sofőr hasalhat el, ha nem tartja be az orvos utasításait.
Az elmúlt évben három olyan buszbaleset is történt, ahol a buszsofőrnek nem diagnosztizált apnoéban – vagyis alvás közbeni légzéskimaradásban – szenvedett. Ezzel kezelték például a veronai busztragédia egyik sofőrjét is.
Csakhogy az orvosok saját bevallásuk szerint kevesen végzik el ezt a szűrést. „A praxisok 15 százaléában egyáltalán nem szűrik, 46 százalékukban csak rizikófaktor megléte esetén szűrik a betegséget gépjárművezetői engedélyhez szükséges orvosi vizsgálat során. Emellett csak a praxisok 39 százalékban dolgozó családorvosnál része rutinszerűen a szűrés” – írja az Egészségkalauz.
Akiknél felmerül a betegség gyanúja, azokat automatikusan alvászavar-szűrővizsgálatra kell beutalni. „Az egyes alkalmassági csoportba tartozó alvási apnoéban szenvedő pácienseknek háromévente, a hivatásos jogosítvánnyal rendelkezőknek pedig évente alvásdiagnosztikai központban végzett orvosi felülvizsgálaton kell részt venniük” – derül ki az Egészségkalauz beszámolójából.
Ennek célja, hogy kiderüljön, a beteg betartja-e a kezelés során kapott utasításokat, és/vagy szükséges-e a kezelés folytatása.
Folyamatosan csökken az autósiskolák száma Magyarországon 2012 óta – derült ki az Opten céginformációs szolgáltató adatbázisából.
Fogynak az autósiskolák, és az autóvezetést oktatók is, a folyamatot több gazdasági tényező együttes hatása okozhatta – idézte Hantos Zoltán projektmenedzsert az Opten közleménye.
Öt évvel ezelőtt hazánkban 692 olyan vállalkozás működött, melynek fő tevékenysége járművezető-oktatás volt, az idei évre ez a szám 598 darabra csökkent. A szektor árbevétele ugyanakkor a 2012-es 10 milliárd forint körüli összegről 2015-re 13 milliárd forintra emelkedett.
Az alkalmazotti létszám tekintetében kiolvasható, hogy a munkaerőhiány súlyosan érintette az ágazatot. A vizsgált időszakban a vállalkozások alkalmazotti összlétszáma, az egyéni vállalkozásokat nem számítva, 2012-es 1123 főről 2017-re 861 főre csökkent. Ehhez jön még az a nagyjából 3500 szakoktató, akik többsége megbízási szerződéssel, vagy vállalkozói igazolvánnyal végzik tevékenységüket.
Az ágazatot sújtó negatív tendenciák oka elsősorban az alacsony jövedelmezőség, illetve a képzett munkaerő elszivárgása más szektorokba és külföldre. A csökkenő szakoktatói létszám és annak elöregedése, illetve a pár éve megemelt kötelező gyakorlati óraszám miatt ma sokkal több időbe kerül a gépjárművezetői engedély megszerzése, mint 10 évvel ezelőtt – tették hozzá.
Nem enyhítette az ágazat munkaerő problémáinak megoldását az sem, hogy 2005 és 2014 között a Nemzeti Közlekedési Hatóság (NKH) szüneteltette a szakoktatók képzését a tananyag megújítása érdekében. A képzés újraindításának eredményei pedig még nem látszanak sem a cégadatokban, sem jogosítvány megszerzésének idejében.
A helyzet különösen vidéken súlyos, hiszen az autósiskoláknak csak a 63,4 százaléka működik Budapest és Pest megyén kívül. Ugyanakkor ezek a cégek egy növekvő piaci igényt kell, hogy minél rövid idő alatt kiszolgáljanak, hiszen az NKH közleménye szerint a KRESZ-tanfolyamra jelentkezők és az azt sikeresen elvégzők aránya egyaránt dinamikusan növekedett 2015-2016-ban.
Kérdés, hogy a munkaerőhiánnyal küzdő ágazat hogyan lesz képest ezt a megnövekedett igényt megfelelő határidőkkel, megfelelő szakmai színvonalon kiszolgálni a jövőben – tette hozzá Hantos Zoltán, az Opten projektmenedzsere.
Az ön által letölteni kívánt tartalom olyan elemeket tartalmaz, amelyek Mttv. által rögzített besorolás szerinti V. vagy VI. kategóriába tartoznak, és a kiskorúakra káros hatással lehetnek. Ha szeretné, hogy az ilyen tartalmakhoz kiskorú ne férhessen hozzá, használjon szűrőprogramot.