Rohamosan nő ezen „csodás” autófeliratok száma, növelve Budapest amúgy is magas presztízsét. Tele van ilyen feliratú autókkal a város.
Tudja valaki mi a poén? Vagy ez olyan, ha magyarázni kell, akkor régen rossz?
Rohamosan nő ezen „csodás” autófeliratok száma, növelve Budapest amúgy is magas presztízsét. Tele van ilyen feliratú autókkal a város.
Tudja valaki mi a poén? Vagy ez olyan, ha magyarázni kell, akkor régen rossz?
Lezárják a pesti alsó rakpart északi szakaszát jövő hétfőn az út fejlesztése miatt – közölte a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) szerdán az MTI-vel.
Az intézkedés a Carl Lutz rakpartot érinti, amely a Jászai Mari tértől a Dráva utcai felhajtóig tart. A zárás ideje alatt a Jászai Mari tér és a Katona József utca között az Újpesti rakpart ismét kétirányú lesz. Északi irányban a Garam utca-Kárpát utca-Dráva utca-Népfürdő utca útvonalon haladhat a forgalom, a déli irányban pedig az Árpád híd felől a Népfürdő utca-Dráva utca-Kárpát utca-Bessenyei utca útvonalon érhető el az Újpesti rakpart.
Az Újpesti rakpart szervizútja a Katona József utca és a Szent István park közötti részen észak felé egyirányú lesz a párhuzamos parkolás megtartásával. Ezek mellett forgalmi változások lesznek a Dráva utca és Népfürdő utca kereszteződésénél, a Révész utcában, a Kárpát utcában és a Pannónia utcában is.
A korlátozások miatt a 15-ös és a 115-ös autóbusz a Boráros tér felé a Viza utca-Párkány utca-Révész utca-Pannónia utca útvonalon halad, az ellenkező irányban nem lesz változás.
A munkálatok során a Dráva utca és a Margit híd közötti szakaszon 6 méter széles, díszburkolatú sétány épül a gyalogosok számára, új köztéri elemekkel, utcabútorokkal, valamint a gyalogosok felső rakpartra jutását megkönnyítő új átvezetésekkel, új középszigetekkel. Kiépítik a vízelvezetést, korszerűsítik a közvilágítást is, a Szent István parknál pedig lépcsővel ellátott akadálymentesített gyalogos feljárót építenek.
A rakpart felújítása két szakaszra bontható: az Árpád hídtól a Dráva utcáig húzódó északi szakaszra, amely a Moszkva sétány nevet viseli majd, valamint a Dráva utcától a Margit hídig tartó déli szakaszra.
Forrás: http://hvg.hu/cegauto/20170222_Lezarjak_a_pesti_also_rakpartot_jovo_heten
Egy most benyújtott parlamenti indítvány azt kezdeményezi, elsőként 2020-ra a dízel-, majd öt évvel később, minden belső égésű motoros jármű forgalmazása szűnjön meg Magyarországon.
A Parlament honlapján jelent meg egy önálló képviselői indítvány, amelynek lényege a dízelautók nagyon közeli dátummal jegyzett betiltásán túl, hogy 2025-re minden belső égésű motoros jármű forgalmazása szűnjön meg Magyarországon.
A Lehet más a Politika képviselője, Sallai R. Benedek által jegyzett előterjesztés több pontban taglalja, hogyan „szűkítenék” a jelenlegi belső égésű járművek életterét.
2025-től már nem csak a személyautók, de dízel kisteherautók, teherautók és buszok forgalmazásának tilalmát is kezdményezik. Ugyan így, a benzines és EURO-V-nél (a magyar forgalmiben 12-14-es kategória) rosszabb kibocsátású járműveket kitiltanák a 100 ezer lakos feletti városok belterületéről.
A jelenlegi szmogriadó-rendelet kapcsán pedig már idénre kezdeményezik, hogy szeptember 1-jétől a dízel meghajtású, illetve az EURO-IV-nél gyengébb környezetvédelmi kategóriájú benzinmotoros személygépjárművek ne közlekedhessenek az érintett településeken.
Forrás: http://hvg.hu/cegauto/20170223_2020tol_betiltanak_a_dizelautok_eladasat_Magyarorszagon
Egy pécsi férfi azzal akart bosszút állni egy szomszédján, hogy vajat kent és mosóport töltött az autója üzemanyagtartályába, de lebukott – számolt be a blamáról a Bama.
Az eset kedden történt, a sértett nő azért fordult hajnalban a rendőrséghez, mert észrevette, ahogy a szomszéd éppen a háza udvarán álló autójába tölt valamit. A rendőrök a közelben el is fogták a 31 éves férfit, aki a vallomása szerint azért fordult a vajasbödönhöz, mert zavarták a nő hangos gyerekei.
A férfi hajnalban, a vajjal és a mosóporral felszerelkezve átmászott a kerítésen, és felfeszítette az üzemanyagtartályt, hogy bosszúból használhatatlanná tegye az autót. Hogy ez végül sikerült-e, azt nem tudni, azt viszont igen, hogy a pécsi rendőrség rongálás gyanúja miatt indított nyomozást.
Forrás: index.hu
Társadalmi egyeztetés az M3-as metró rekonstrukciója kapcsán, a Kőbánya-Kispest–Nagyvárad tér közötti szakasz lezárásának idejére tervezett forgalmi rendről
Forrás: bkk
A Főváros egyik legjelentősebb közlekedési beruházása a napi mintegy 500 ezer utast szállító M3-as metróvonal rekonstrukciója lesz. A munkálatok több ütemben és több évig tartanak, és ez sok százezer utas napi utazási szokásait érinti.
A metrópótlás a jelenlegi tervek szerint 2017 nyarán kezdődik, a rekonstrukció három főütemben történik.
A felújítás alatt bizonyos időszakokban esténként és hétvégente az M3-as metró helyett annak teljes vonalán pótlóbusszal lehet utazni.
Az első főütemben a déli szakasz lezárásakor az M3-as metró szerelvényei Újpest-Központtól csak a Nagyvárad térig közlekednek.
A BKK megvizsgálta, hogy a Kőbánya-Kispest–Nagyvárad tér szakasz felújítása alatt várhatóan miként rendeződik át a forgalom az érintett hálózaton, ennek alapján lakótérségekre bontva részletes mobilitási tervet dolgozott ki. A térségenként bemutatott tervek jellemzője, hogy a belváros elérésének érdekében az utasok igénybe vehetik:
A Nagyvárad tér és Kőbánya-Kispest között közlekedő metrópótló buszok a metró lezárt állomásait szolgálják ki. Egyes pótlóbuszok csak a Határ úttól indulnak a Nagyvárad tér felé, bizonyos járatok pedig a gyorsabb eljutás biztosítása érdekében a népligeti felüljárón át közlekednek. A pótlóbuszok zavartalan haladását forgalomtechnikai módosítások, előnyben részesítések segítik.
A kényszerű átszállás és mert a pótlóbuszok metróhoz képest lassabban haladnak, a belváros elérésének gyorsítása érdekében a BKK bővíteni tervezi a lezárt metrószakaszt elkerülő, közvetlenül a belváros vagy az üzemelő metróvonalak felé közlekedő eljutási lehetőségek kínálatát (szemléltetésül néhány példa az alábbi ábrán látható).
A metrópótlásban érintett dél-pesti térség közlekedésében jelenleg is szerepet vállalnak az elővárosi szolgáltatók, a BHÉV, a MÁV-START és a Volánbusz. A részletes, térségi mobilitási tervek az egyes lakóhelyek bemutatásakor ezekre az alternatív lehetőségekre is felhívják a figyelmet.
A metrópótlás színvonalas biztosítása és annak érdekében, hogy az utasok metrórekonstrukció okozta kényelmetlenségeit mérsékelje, a BKK kiemelt figyelmet fordít az utasok megfelelő, időben történő és pontos tájékoztatására.
Az alábbi interaktív térkép segítségével térségi bontásban ismerheti meg részletesen a metrófelújítás idejére ajánlott mobilitási javaslatokat. A térképen az egyes közlekedési módok jelölésére különböző színek jelzik a javasolt eljutási irányt a belváros irányába (a sötétkék nyomvonal a lezárt metrószakasz felé vezető, jelenleg is rendelkezésre álló, de a pótlás miatt lassabb belvárosi kapcsolatot jelentő közlekedési irányt mutatja).
Az interaktív térképet itt találod:
http://bkk.hu/te/m3-del/reszletek.php
A jármű mozgásán látszik, hogy a meredek helyzetben is higgadt maradt a sofőr.
Bár egyszerű dolognak tűnhet a kamionvezetés, valójában egyáltalán nem az. Persze addig nincs gond, amíg egyenesen kell vele menni, de ha a hirtelen fékezésről vagy menőverezésről van szó, az minden sofőrtől komoly koncentrációt ígér. A legfőbb erény ilyen helyzetben a higgadtság, amiből az alábbi videón látható sofőrnek szerencsére kijutott.
Hogy pontosan hol és mikor készült az alábbi felvétel, azt (egyelőre) nem lehet tudni, kedden azonban több helyen is megjelent a neten a belőle kivágott animgif, ami gyakorlatilag pont a lényeget tartalmazza. A sofőr valószínűleg elbambulhatott (vagy a busz lassított hirtelen), mert szinte az utolsó pillanatban vette észre az előtte haladó buszt.
Hogy ne rohanjon bele és elkerülje az ütközést, hatalmasat fékezett és a kormányt is elrántotta, ezzel azonban azonnal kibillentette a gépet az egyensúlyából. A szerelvény nemcsak billegni kezdett, de gyakorlatilag a jobb oldalára dőlve elkezdett „kétkerekezni”. A sofőr azonban higgadt maradt, és nem kezdte el a kormányt rángatni, így néhány másodperccel később már vissza is billent a jármű.
A manőverben szerencsére senki sem sérült meg, a korrigálásnak hála pedig egy többórás útzártól kímélte meg a mögötte érkezőket.
Forrás: hvg.hu
2017. Február 22-től várhatóan március 15-ig útszűkületre számítsatok az M3 metróvonal felújítását előkészítő munkák miatt az Üllői úton, a Nagyvárad tér és Delej utca közötti szakaszon a belső sávban, viszont mindkét irányban sajnos!
A fejlődés áldozatokkal jár! Maradjunk pozitívak 🙂
Te is tapasztaltad már Budapestről kiszakadva, hogy szinte bármely vidéki városba behajtasz, észreveszed, hogy ott valami más tér-idő van lámpa ügyben mint Budapesten?
Valahogy a piros lámpák hossza hatványozottan több.
Megpróbálunk ennek a jelenségnek utánajárni. Ha van köztetek, akinek van tippje a jelenségre, osszátok meg velünk…
Ha már lámpa ügy! Mi a visszaszámlálós lámpákat nagyon preferálnánk, de sajnos Budapesten kb. egy kézen megszámolható a számuk. 🙁
Az eset Oroszországban történt. A piros jelzés ellenére a gyalogosok közé hajtott.
Egyes források szerint telefonja képernyője vonta el a figyelmét.
A rendőrség még vizsgálja az esetet!
SOHA NE MOBILOZZ VEZETÉS KÖZBEN!!!
Minden idők egyik legfurcsább visszahívását jelentette be a minap a BMW.
Sok minden lehet, ami miatt egy elektromos autót visszahív a gyártó a szervizbe, a BMW azonban egy egyészen meglepő dolog miatt kényszerű visszahívni sok ezer autót.
A Carscoops beszámolója szerint a kérdéses modell az i3-as, amit mindenki elektromos autóként ismer. A kocsinak azonban van egy olyan változata is, amit belső égésű motorral szereltek fel – ez egyfajta hatótávolság-növelőként van a kocsiba építve. Vagyis ha véletlenül úgy merülne le az autó akkumulátora, hogy nincs a közelben töltőoszlop, ezzel még el tud döcögni odáig.
Az Egyesült Államok közlekedésbiztonsági hivatala szerint azonban a jelenlegi i3-as modellekkel van egy kis probléma: az akkumulátor pozitív saruhoz vezető kábele kidörzsölheti az üzemanyagtartályt, ami hosszú távon oda vezet, hogy a kocsiból elkezd folyni a benzin.
Szerencsére eddig semmilyen baleset nem történt a hiba miatt, a BMW azonban nem kockáztat, és inkább visszahívja az autóit. Az USA-ban ez 19 130 autót érint, de várhatóan a világ más pontjain is hasonló lesz a helyzet.
Forrás: http://hvg.hu/cegauto/20170221_bmw_i3_folyik_a_benzin_visszahivas
Egyre többször panaszkodnak az autósok az akkumulátorok meghibásodására és a sokasodó csereperiódusokra. Mi áll a háttérben és mit tehetünk, hogy meghosszabbítsuk autóakkumulátorunk élettartamát?
Közösségi utazásmegosztás, elektromos autók, önvezető járművek… a következő tizenöt évben többet fog változni a közlekedés, mint az elmúlt egy évszázadban, ezt Peter Schwarzenbauer, a BMW igazgatótanácsának egyik tagja mondja. A változások egyik legfontosabb motorja pedig, a könnyű anyagok használata és a miniatürizálás mellett, a digitalizáció, amelynek hatásai a legújabb autókban már manapság is érezhetők.
Egyre több az elektromos fogyasztó az autóban
Az átlagautós a mindennapokban ebből annyit veszi csak észre, hogy jóval hosszabb az extralista, több a kényelmi és a biztonsági funkció. Rosszabb esetben pedig megtapasztalja, hogy a megbízhatósági statisztikákban miért nő folyamatosan az elektronikai eredetű hibák aránya és miért egyre drágábbak a cserealkatrészek, egy baleset utáni javításról nem is beszélve.
Az autóipari fejlesztések súlypontja az utóbbi évtizedben alapvetően megváltozott és jóval összetettebb lett: míg 20-30 évvel ezelőtt a teljesítmény és a design vitték a prímet, mostanra a fejlesztések az energiatakarékosságot, környezettudatosságot, biztonságot, kommunikációt és szórakoztatást állítják középpontba. Autóink egyre összetettebbek: ez okozza azt is, hogy az innováció egyre nagyobb szelete kerül át a gyártóktól a beszállítókhoz, az ún. OEM cégekhez, illetve egyre több tudományágat von be az autóipar. Ilyen az anyagtudomány (az egyre könnyebb anyagok használata miatt), a szórakoztató elektronikai ipar (az egyre összetettebb fedélzeti kommunikációs és média rendszerek miatt), és a kémia (az új akkumulátorok miatt).
Ezek a trendek azt is jelentik, hogy az elektronika szerepének növekedése tovább folytatódik, egyúttal komoly diverzifikáció is megfigyelhető ezen a területen: a fejlesztések bonyolultabbá válására a beszállítók növekvő specializációval válaszolnak. Ugyanakkor az anyagtechnológiai és kémiai fejlesztések sem elhanyagolhatók, az igazán úttörő és az autózás jövőjére a legnagyobb hatást kifejtő megoldásokat a connected car-hoz kötődő fejlesztések ígérik. Ez nagyjából annyit tesz, hogy az autók a jövőben állandó internetkapcsolattal rendelkeznek majd, így egymással és a környezetükkel (például a közlekedési lámpákkal) is kommunikálni tudnak, csökkentve a dugókat és az utazási időt, növelve a biztonságot és az utasok kényelmét. |
Az a fránya kémia
Az elmúlt években felbolydult az akkumulátorok piaca. A hibridek, elektromos járművek és nem utolsósorban a rengeteg elektromos fogyasztóval rendelkező, ám hagyományos belső égésű motorral hajtott autók miatt az autógyártók és beszállítóik soha nem látott mennyiségű pénzt öntenek az ilyen irányú fejlesztésekbe. Ebből következik az is, hogy még soha ennyiféle akkumulátor nem volt a piacon: jelenleg négyféle technológia kapható: ólomalapú, nikkelalapú, lítiumalapú, és szódiumalapú, ám ezeken belül a teljesítmény, az élettartam és az ár terén is hatalmas a szórás.
Ez nem is csoda, hiszen ha megnézzük, kik az autóipar legnagyobb akkumulátor beszállítói, jó pár, számunkra ismeretlen névvel találkozunk, mint az LG Chem, AESC, SK Innovation vagy BYD. Ismert gyártók is vannak természetesen, a legnagyobb szereplő a piacon például a Panasonic, de a Johnson Controls, a Mitsubishi, a Bosch, a Varta és a Samsung is jelentős márkáknak gyárt akkumulátorokat. Ez a motorháztetőt felnyitva nem mindig nyilvánvaló, az autógyártók ugyanis sokszor csak a saját nevüket és egy sorozatszámot írnak rá az akkumulátorra, ám némi internetes kereséssel általában gyorsan ki tudjuk deríteni, hogy melyik beszállítótól származik a termék. Azt, hogy az összeszerelő üzemből kigördülő modellekben mekkora teljesítményű és mennyire tartós akkumulátor dolgozik, természetesen az autógyártók határozzák meg, méghozzá igen pontosan, a beszállítók pedig a lehető legolcsóbb olyan specifikációjú terméket szállítják, amely még épp teljesíti a gyár által előírtakat.
A probléma mi magunk vagyunk
Ami az akkumulátorok teljesítményét és tartósságát illeti, a gyártók meglepő módon nem is a hibrid vagy elektromos autók esetében, hanem a hagyományos, belső égésű motorral szerelt járműveknél szembesülnek a legnagyobb kihívásokkal. Míg előbbieknél a jelentősen nagyobb akkumulátorok miatt egy-egy elektromosságot igénylő extra sem okoz nagyobb gondot, egy mezei benzines vagy dízel jármű aksija bizony megsínyli az utóbbi évtizedben gombamód terjedő elektromos fogyasztókat. Márpedig a kényelmi és biztonsági berendezések szinte mindegyike árammal működik: ilyen a navigáció, a start stop automatika, a szervokormány, a hűthető-fűthető ülések, az utastér hangulatvilágítása, az elektromos csomagtér nyitás, a kulcs nélküli nyitás szenzorjai, és a sort még hosszasan lehetne folytatni. Ráadásul az alkatrészek egy része még az autó bezárása után is energiát fogyaszt, ami alaposan igénybe veszi az akkumulátorokat.
Az autógyártók éppen ezért egyre nagyobb teljesítményű akkumulátorokat szerelnek be, ám a kizárólag belső égésű motorral szerelt autókban leginkább elterjedt ólomalapú technológiának megvannak a maga korlátai. Például kisebb az energiasűrűsége, alacsonyabb a maximális kapacitása, és egyébként is nehéz. Viszont olcsó, és épp emiatt nem fogunk egyhamar a hibridekben már megszokott lítiumalapú telepeket látni az alacsonyabb kategóriás autóknál.
Az ólomalapú akkumulátorok gyártói természetesen folyamatosan fejlesztenek, aminek eredményeképpen lassan, de biztosan nő termékeik kapacitása, ám a luxusautók esetében már így sem elég egy darab: például a Mercedes és az Audi több modelljében két áramforrás található.
Mit tehetünk a hosszabb élettartamú aksikért?
De mi van azokkal az autókkal, amelyek alaposan fel vannak extrázva, ám mégis csupán egy akkumulátoruk van? Nos, az ilyen járművek tulajdonosainak figyelniük kell arra, hogy ha gyakran használják rövidebb utakon a járművüket, akkor bizony a motor nem képes teljesen feltölteni az akkumulátort. Ha ehhez olyan hideg idő társul, mint most januárban, akkor pedig könnyedén előfordulhat, hogy a reggel kellemetlen meglepetéssel indul. Ez nem feltétlenül a gyártók hibája, nekünk, autótulajdonosoknak kell erre figyelnünk, hiszen az elektromos fogyasztók java részét mi irányítjuk.
Minden reggel a 3 km-re lévő óvodába visszük a gyerekünket, ez idő alatt bekapcsoljuk az ülésfűtést, olvasztjuk a jeget a külső tükrökről és a rádió is szól? Ne csodálkozzunk, ha a másnap egy jó kis bikázással indul. Egy hidegindítás után, amikor a telepek elveszítik töltésük jó részét, legalább 10-15 km-es út kell a teljes feltöltéshez.
Ha hétköznap csak rövidebb utakra megyünk, legalább hétvégén ejtsünk meg egy hosszabb, „töltő kört”. Amennyiben szinte csak 3-8 km-es távokra használjuk az autót, számolnunk kell azzal is, hogy rövidebb lesz az akkumulátor élettartama. Az ilyen típusú felhasználáshoz mindenképp javasolt egy csepptöltő beszerzése, amivel éveket kitolhatjuk a cserét.
Mindemellett még azt javasoljuk, hogy legalább hetente iktassunk be egy hosszabb utat, és ha érezzük, hogy egy-egy hidegindításnál erőtlenné válik az akkumulátor, akkor bizony eljött a csere ideje.
Majdnem egy napot töltött dugóban egy év alatt egy átlagos budapesti autós, de még így sem ők jártak a legrosszabbul. A sok várakozás többe kerülhet a gazdaságunknak, mint egy olimpia.
Átlagosan több mint négy napot, egész pontosan 104 órát ül a dugóban Los Angeles egy lakója – derül ki az Inrix friss felméréséből. A világon a kaliforniai metropolisz szenved legtöbbet a dugóktól a vizsgálat szerint, de a lista eleje egyébként is amerikai városokkal van tele. Az USA-n kívül a legrosszabbul Moszkva áll, az ottani 91, dugóban töltött óra a második helyre volt jó, míg az EU-n belül Párizs polgárai ülnek legtöbbet dugóban, évi 65 órát, ami a lista 9. helyére lett elég.
Meglepő, de a 2016-os adatok szerint Magyarországon nem a budapestiek állnak a legrosszabbul. Debrecenben átlagosan 25 órát kellett dugóban tölteni egy év alatt, míg Budapesten csak 22-t. A két legnagyobb magyar város ezen a téren is elhúzott a többitől: a hazai lista harmadik helyén álló Székesfehérváron már csak 13 órát kellett így várakozni autózás közben, a többi helyen pedig a tíz órát sem érte el a dugóban állás ideje egy év alatt.
A vizsgálatban megpróbálták kiszámolni azt is, hogy mennyi kárt okoz az országnak a sok dugó. Magyarország esetében úgy számoltak, hogy 2025-ig 3,3 milliárd dollárba, azaz 957 milliárd forintba kerül a gazdaságnak az autósok elvesztegetett ideje, ami több pénz, mint amennyinek az olimpia kiadásait terveznék. Igaz, itt a módszertanra érdemes odafigyelni: mivel csak a 250 ezresnél nagyobb városokkal számoltak, ezen a ponton már csak a budapesti közlekedés okozta kárról van szó. Nagy-Britanniának ugyanennyi idő alatt 70, Németországnak pedig 47 milliárd dollárjába kerül az autósok elvesztegetett ideje.
Ahhoz képest, hogy mennyi időn át utaznak, a legrosszabb a bogotaiak helyzete: Kolumbia fővárosának autósai az utazásuk 31,8 százalékát dugóban töltik. Mögöttük Moszkva és Sao Paulo áll a listán, az ottani autóutaknak negyede, illetve ötöde szól a várakozásról.
Forrás: http://hvg.hu/gazdasag/20170220_dugo_budapest_auto_debrecen
Az biztos, hogy akár szabályos, akár nem, életveszélyes, amit csinált.
A Index egyik olvasója küldött egy igazán nem szokványos képet, amint egy kerekesszékes férfi a Rákóczi út középső sávjában tart a Blaha Lujza téri kereszteződés felé.
A KRESZ szerint az önerejéből 10 km/óra sebességnél gyorsabban haladni nem képes ilyen szerkezet nem minősül járműnek, gyalogosoknak minősül. A gyalogosoknak pedig, a járdán, ahol járda nincs, a leállósávon, az útpadkán vagy a kerékpárúton kell közlekednie.
Amennyiben ez nem lehetséges, akkor az úttesten, de ott mindig a menetirány szerint a jobb oldalon.
Hivatalosan ennyit tudunk: de, ha 10-nél többel ment, akkor már jármű – igaz akkor más szabályoknak is meg kellene felelni, este például világítással –, ha lassabban, akkor szabálytalan. A közeli átkeléshez az aluljáró kiesik, de nagyjából 10 méterre a kereszteződéstől van egy gyalogátkelő, ami átvezet a síneken is, de megítélni, hogy ott mennyire nehéz átkelni nehéz lenne kívülről.
Forrás: http://hvg.hu/cegauto/20170220_Kerekesszekkel_a_Blahan
Mik vannak az USA-ban…
A sztori elvileg annyi, hogy egy férfi és egy nő nagyobb mennyiségű sörrel fizetés nélkül távoztak.
A bolti eladó rendőrt hívott. A járőr később kiszúrta a kocsit, meglátta, hogy az elkövetőnél fegyver van, aki el akart hajtani, de a rendőr beakadt a jármű ajtajába.
A rendőr megúszta könnyebb sérülésekkel az esetet, az elkövetőt letartóztatták.
Korábban csak orosz videókkal volt tele a net, láthatóan van alapanyag itthon is bőven.
Pár napja szerepel a felkapott videók közt egy budapesti videó, amelyen egészen elképesztő jelenet is látható, mennyire centiken múlik néha egy komoly baleset.
A videót Krisztián nevű felhasználó küldte a Vezess.hu-nak, és a címe igazán találó.