Kategória: Hírek

Saját Facebook oldalt kapott egy fővárosi kátyú. A vezess.hu írta meg először, hogy a Róbert Károly körúti felüljárón már több mint egy hónapja éktelenkedik egy kátyú. A közeli irodaház egyik dolgozója pedig úgy döntött, dokumentálja, hogyan nő egyre nagyobbra az úthiba – tudósított a hétfői RTL Híradó.

A kátyú a Vágány utcai felüljáró Óbuda felé tartó oldalán található, a Reitter Ferenc utcai lehajtó előtt. A „LIK” élete címmel hozták létre az életét dokumentáló Facebook-oldalt, ahol napról napra dokumentálják a kátyú növekedését. Eleinte kicsi volt a lyuk, majd a mellette lévő sávon marták fel az aszfaltot a felüljárón, és „azóta a kátyú gyorsabban tágul, mint a világegyetem”. Újabbak is megjelentek mellette.

Mára a kátyút betömték, a mellette lévő sávot azonban még nem aszfaltozták le. Az úthiba egyébként nem egy régi útszakaszon keletkezett, mivel a Róbert Károly felújítása még tart. A Facebook-oldal létrehozóját is az bosszantotta fel, hogy egy frissen aszfaltozott utat máris kátyúzni kell.

Az úthibát garanciálisan kell javítani, és ez nem a Budapest Közút, hanem a BKK hatáskörébe tartozik, mivel ők rendelték meg a felújítást.

A BKK-tól az RTL Híradónak azt válaszolták: a helyszínen nem kátyú, hanem egy munkaterület látható. Aszfaltozáskor derült ki, hogy rossz a híd szigetelése, ezért csak ideiglenesen burkolták le, és most újra felbontják a szigetelés javításához.

A kátyú Facebook-oldala szerint máris újabb repedések vannak a burkolaton, ezért biztosan nem maradnak téma nélkül. Az oldalnak hétfő este egyébként több mint ezer követője volt.

Forrás: http://hvg.hu/cegauto/20170313_egyre_izgalmasabb_a_pesti_lik_elete_es_mar_szuletnek_az_utodai
 

A ceglédi rendőrök két férfit egy tanyán kaptak el, akik minimum 8 autót loptak el az elmúlt hónapban. Harmadik társukat, aki a megbízó volt, szintén elfogták.

A ceglédi rendőrök F. Tamás 40 éves balatonszemesi, R. Ferenc 50 éves ceglédi és J. László 36 éves pilisvörösvári lakos ellen indított eljárást.

A ceglédi, a nagykátai, a monori és a Pest megyei rendőrök egy Cegléd közeli tanyán kapták el a férfiakat, akik ekkor is egy személyautót szedtek szét. Az intézkedés során kiderült, hogy a járművet néhány órával azelőtt Tatabányáról lopták el.

A nyomozás szerint F. Tamás az elmúlt hónapban 8 személyautót tulajdonított el Albertirsa, Nagykőrös, Cegléd, Tarján, Jászberény és Dánszentmiklós területéről. A járműveket J. László megbízásából lopta el, majd azokat R. Ferenccel szétszedte, és az alkatrészeket a 36 éves gyanúsított által megjelölt helyre szállította.

A nyomozók több helyszínen tartottak házkutatást, amelyek során a korábbi bűncselekmények elkövetéséből származó alakrészeket és a bűncselekmény elkövetéséhez használt eszközöket találtak és foglaltak le. J. Lászlót a rendőrök ugyancsak elfogták és mindhárom gyanúsítottat előzetes letartóztatásba helyezték.

Forrás: http://hvg.hu/cegauto/20170314_elkaptak_egy_auto_tolvaj_bandat
 

Mint azt a múlt héten kiderítettük, a kormány ismét szeretne beszedni egy nagy adag védelmi pénzt a külföldi tulajdonú áruházláncoktól, és ennek érdekében a környezetvédelemre hivatkozva akarja megsarcolni őket. Ennek az egyik módja az lenne, hogy évi 20 milliárd forintot szednének be az áruházaktól a parkolásért az autózás környezetterhelése miatt.

Ugyanakkor a Magyar Idők című kormánylap hétfői cikke szerint vannak még trükkök Lázár Jánosék cilinderében, ugyanis nem csupán a parkolóhelyek száma alapján, hanem annak függvényében is fizethetnek környezetterhelési hozzájárulást az áruházláncok a jövőben, hogy végeznek-e kiszállító szolgáltatást.

A hivatalos indok természetesen az, hogy „a házhoz rendelhető napi bevásárlások számának jelentős növekedése a közúti járműforgalmat is erősen megterheli, így a környezetet károsítja”. A szakmai konzultáció előtt álló egyik javaslat szerint a hozzájárulásként fizetendő díj a napi fogyasztási cikkeket árusító cégek éves árbevételének meghatározott százaléka lenne. (Arról az anyagban nincs szó, hogy a kormány kiszámolta-e, vajon nagyobb környezetterhelést jelent házhoz rendelni a bevásárlást, mint elkocsikázni a boltba.)

Valójában inkább arról lehet szó, hogy a kormány szeretné jól megbüntetni a külföldi cégeket, amiért jobban képesek kielégíteni a fogyasztói igényeket, mint a magyar tulajdonú láncok, amelyek jellemzően kevésbé hatékonyak és innovatívak, így például a házhoz szállítás terén is lemaradásban vannak.

Ez egyébként a harmadik kísérlet már erre a kormány részéről. A külföldiek elleni harc eredményeit jelzi, hogy járulékos kárként nemrég véletlenül sikerült kinyírni a CBA egyik legfőbb bástyáját is, a Tesco viszont még él és virul.

Mindazonáltal a civil szférával legalábbis ambivalens viszonyt ápoló Magyar Idők valamilyen okból kifolyólag most kivételesen megkérdezte a Levegő Munkacsoport nevű civil (!) szervezetet is a bevásárlóközpontokra kivetendő környezetvédelmi adóról. Ezzel kapcsolatban a szervezet úgy nyilatkozott, „indokolt a kormány azon szándéka, amely célzott anyagi hozzájárulást vagy nagyobb szerepvállalást vár el a kereskedelmi vállalatoktól a környezetvédelemben.”

Az is jellemző, hogy a rendezési tervekben az áruházak építési engedélyeztetésekkor előírják a kötelező fásítást a parkolóépítések során, de a láncok ezeket az előírásokat gyakran kikerülik – mondta Lenkei Péter, a civil szervezet egyik vezetője.

Azt ugyanakkor az Indexhez később eljuttatott közleményükben leszögezték, hogy a házhoz szállításra kivetendő adó témájában nem nyilatkoztak, hanem általában véve arról, hogy egyetértenek a kormány azon törekvésével, hogy az egyéni bevásárló közlekedés okozta környezeti károkat kompenzálni szükséges. Viszont

a házhoz szállítást már 20 évvel ezelőtt is környezetkímélő tevékenységnek tartottuk, és ma is ezen az állásponton vagyunk, hiszen ezzel számos egyéni autóút váltható ki, az egységnyi házhoz szállított árura lényegesen kevesebb megtett kilométer és így környezetterhelés jut.

– írta a szervezet közleményében.

Forrás: http://index.hu/gazdasag/2017/03/13/a_parkolas_utan_a_hazhoz_szallitast_is_megadoztatna_a_kormany/
 

Az Egységes Közlekedési Szakszervezet állítása szerint hónapok óta nem kap választ a 15+5 százalékos idei béremelési követelésükre, ezért az Indexszel közöltek szerint nyomásgyakorló akcióba kezdenek, ha nem kapnak érdemi béremelési ajánlatot a BKV vezetésétől. A szervezet célja, hogy 3 év alatt 30 százalékos béremelést érjen el. A bérek növelésére a 3-s metrópótlásának idejére a munkaerő biztosítása érdekében, illetve a bécsi tömegközlekedés által elcsábított buszsofőrök pótlása miatt is szükség van, mivel a BKV által kínált munkabérek nem elég versenyképesek.

Ha a szakszervezet kezdeményező javaslatát nem fogadja el a BKV és a tulajdonos, akkor a munkavállalók jogszerű forgalomlassító akciókkal hívják majd fel a figyelmet a problémára, mely akciósorozat előkészítése a napokban már el is kezdődött.

Forrás: http://www.portfolio.hu/ingatlan/varos/forgalomlassitasba_kezdhetnek_a_bkv-sok.245216.html

Okosutat építenek Zalaegerszeg és Balatonszentgyörgy között

Az önvezető autókhoz épített tesztpályát tavasszal, az R76-os gyorsforgalmi utat ősszel kezdhetik építeni. Zalaegerszeg sokat nyerhet, ha minden elképzelést sikerül megvalósítani.

Májusban teszik le a zalaegerszegi, önvezető járművek vizsgálatára is alkalmas járműipari tesztpálya alapkövét, amelyhez kapcsolódva Zalaegerszeg és Balatonszentgyörgy között „okos” autóútként építik meg az R76-os gyorsforgalmi utat – derült ki pénteken.

Palkovics László, az Emberi Erőforrások Minisztériumának oktatásért felelős államtitkára a helyszínen azt mondta: a Zalaegerszegen körülbelül 40 milliárd forintból megvalósuló járműipari tesztpálya az egyik eleme lesz a tervezett „közép-európai tesztzónának”. Ennek része az M7-es autópálya és Zalaegerszeg között tervezett R76-os gyorsforgalmi út, amelyet „okos” elemekkel kiegészítve építenek meg.

Már dolgoznak a szakemberek a leendő R76-os műszaki tartalmának meghatározásán, ami a járműgyártók, informatikai cégek és más beszállítók javaslatai alapján készül. Nemcsak a Balatonszentgyörgy és Zalaegerszeg között tervezett gyorsforgalmi út, hanem az M7-es autópálya is része lehet az önvezető járművek tesztelésének – ott a kommunikációs elemeket alakítanák át.

Intelligens világítás az R76-oson, világító utak Zalaegerszegen és esetleg 5G

A R76-os az elképzelések szerint olyan út lesz, amely többet nyújt majd „az út és az autó közötti kommunikációnál”. Egyebek mellett az intelligens közvilágítás és forgalomirányító lámpák, a leválasztható sávok és olyan területek is a kísérlet részei lehetnek, ahol például megszűnik az autók és a műholdak közötti jel, Zalaegerszegen pedig „világító utak”, innovatív térburkolat egészíti majd ki a tesztkörnyezetet.

Kara Ákos, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium infokommunikációért és fogyasztóvédelemért felelős államtitkára ezt azzal egészítette ki, hogy így akár Zalaegerszeg lehet az új generációs távközlési szolgáltatások, az 5G-hálózat első magyarországi helyszíne is.

Az NFM államtitkára úgy fogalmazott: az okosvárosok programjában Zalaegerszeg meghatározó szereplő lehet, de egyelőre keresik azt a várost, ahol az új generációs távközlési szolgáltatások elsőként kipróbálhatóak lesznek. A kormány a szaktárca javaslata alapján május közepéig, a tesztpálya alapkőletételéig dönt a helyszínről.

A fejlesztés első részeként jövő tavaszra elkészül az autonóm járművek vizsgálatára alkalmas pálya, a következő lépésként pedig, legkésőbb 2018 végére, a nagysebességű tesztelésekre szolgáló, továbbá a különböző útviszonyokat és egy intelligens várost szimuláló terület is készen lesz. A leendő felhasználók közül eddig a járműgyártók európai szövetségével, illetve 22 céggel írt alá megállapodást a kormány, a partnerek között járműipari vállalatok, alkatrészbeszállítók és telekommunikációs cégek is szerepelnek.

Sármelléket is érinti az R76-os

Vigh László országgyűlési képviselő, a tesztpálya miniszteri biztosa közölte: május 19-én teszik le a próbapálya alapkövét, és a tervek szerint idén ősszel a leendő R76-os gyorsforgalmi út építése is megkezdődhet. A 165 milliárd forintos út megépítésével végre időben közelebb kerül Zalaegerszeg a 235 kilométerre fekvő fővároshoz, ami a megyeszékhelyen élők, az itt működő cégek érdeke is.

Manninger Jenő, a keszthelyi térség országgyűlési képviselője szerint a tesztpálya és az útépítés egész Zala megye, elsősorban a keleti részének fejlődésére lesz nagy hatással. A sármelléki nemzetközi repülőteret is érintő intelligens gyorsforgalmi út és a további informatikai programok révén Zala kiemelt fejlesztési célpont lett.

Balaicz Zoltán, Zalaegerszeg polgármestere arról beszélt, hogy a város szempontjából stratégiai kérdés az R76-os. A végső, Pacsát és Sármelléket is bekapcsoló nyomvonalat hét változat közül választották ki. Ha elkészül, nemcsak a járműipari tesztpályát, de a tervezett nemzetközi logisztikai központot és kamionterminált is szolgálja majd Zalaegerszegen – tette hozzá.

Forrás: http://hvg.hu/cegauto.kozlekedes/20170310_okosutat_epitenek_zalaegerszeg_es_balatonszentgyorgy_kozott
 

Reméljük nem ez lesz az új divat a városban…

A rendőrök a helyszínen elfogták azt a férfit és nőt, akik Pesterzsébeten ellopták egy autó akkumulátorát, valamint két másikat is megpróbáltak kiszerelni a parkoló járművekből.

A BRFK tájékoztatása szerint a 35 éves budapesti D. György és társa a 41 éves budapesti L. Krisztina március 8-án hajnali háromnegyed 3-kor a Helsinki úton felnyitotta egy parkoló autó motorháztetejét és ellopta a benne lévő akkumulátort. Ezt követően a Kossuth Lajos utcában is megpróbálták kiszerelni egy gépjármű akkumulátorát, azonban egy – munkából hazafelé tartó – férfi megzavarta őket.

Az elkövetők ezután ismét odamentek egy autóhoz, hogy abból is kivegyék az aksit, de a kiérkező rendőrök ezt megakadályozták.

Forrás: http://20.kerulet.ittlakunk.hu/bunesetek/170308/akkumulatortolvaj-parost-fogtak-el-helyi-rendorok
 

Kiderült, mire költötte a kormány azt a közel 132 milliárd forintot, amelyet baleseti adó címén szedett be az autósoktól az elmúlt öt évben. – Írja a napi.hu

A baleseti adóból 2012 óta befolyt közel 132 milliárd forint sorsa felől érdeklődött – a Napi.hu korábbi cikke alapján – Gúr Nándor az MSZP országgyűlési képviselője. A honatya írásban kérte Varga Mihály nemzetgazdasági minisztert, hogy tételesen mutassa be a költéseket, összegekkel, időpontokkal, egészségügyi területekkel.

Keményen megsarcolják az autósokat

A baleseti adót azért vezette be a kormány 2012-ben mert úgy gondolták, hogy az az összeg, amelyet a biztosító társaságok az egészségügyi büdzsébe befizetnek, nem fedezi a balesetek egészségügyi költségeit, ezért abból az autósoknak is ki kell venniük a részüket. A baleseti adó alapja a kötelező gépjármű felelősség biztosítási (kgfb) befizetés, mértéke pedig 30 százalék, de legfeljebb 83 forint naponta.

A kérdésre válaszoló Tállai András államtitkár azt írta, hogy az adónem az Egészségbiztosítási Alap bevételét képezi az éves központi költségvetésről szóló törvényben pedig idén 29 milliárd forint összegben az egészségbiztosítási tevékenységekkel kapcsolatos egyéb bevételek előirányzatai között szerepel.

Csakhogy az alapra is vonatkozik a globális fedezet elve, vagyis hogy a költségvetés minden bevétele, valamennyi kiadás fedezetéül szolgál. Ez azt jelenti, hogy nincs közvetlen összefüggés valamely bevételi és kiadási előirányzat között.

Mivel a díjat a kgfb-vel együtt szedik be évente vagy negyedévente, ezt a pénzt nem is lenne célszerű év közbeni célzott egészségpolitikai célkitűzésekhez társítani.

Tállai András úgy fogalmazott, hogy

A Napi.hu információi szerint a baleseti adó mértékének felülvizsgálata jelenleg nincs tervben, vagyis a jövőben is az eddigieknek megfelelően kell azt fizetni. Látva az autóállomány és persze a kgfb-díjak lendületes – idei 10-12 százalékos – növekedését az idén vélhetően inkább a 40 milliárdhoz fog közelíteni a beszedett összeg. Az sem segíti a díjak mérséklődését, hogy az emberek lényegében „vakon” kötnek biztosítást, amíg nem férhetnek hozzá saját kártörténeti adataikhoz. Erről itt írtunk korábban.

Forrás: http://www.napi.hu/magyar_gazdasag/kemenyen_sarcoljak_az_autosokat_kiderult_hova_megy_a_penz.631291.html