Nő a gázolaj ára, dagad a dízelek környezetszennyezése körüli botrány, a benzines viszont többet fogyaszt. Mi a megoldás?
Akinek a fogyasztás a legfontosabb, az nyugodtan kacérkodhat a dízelautókkal. Miközben a most forgalomban lévő legmodernebb benzinmotorok hatásfoka 35 százalék körül jár, a legfrissebb dízelmotorok akár 45 százalékkal is büszkélkedhetnek. Ezzel függ össze az, amivel még a laikusok is tisztában vannak: a morgósabb dízelmotorok kevesebbet fogyasztanak simább járású és halkabb benzines társaiknál. Korábban 100 kilométerenként akár 3 liternyivel kevesebbel is beérte egy dízelautó, de azóta igen sokat fejlődtek a benzinmotorok, így jobb esetben már csak 1–2 literrel fogyasztanak többet öngyulladós társaiknál.
A dízelbarát számítás úgy szól, hogy 100 ezer kilométerenként (ami egy családi autó esetében akár 8–10 évet is jelenthet) körülbelül 700 ezer forintot spórolhatunk a mai üzemanyagárak mellett. Az már a múlté, hogy a magasabb hatásfok mellé hosszú éveken át kedvezőbb üzemanyagár társult, ami a dízelmotorok elképesztő előretörését eredményezte. Most körülbelül azonos áron kapható mindkét üzemanyagfajta. Cikkünk írásakor 2 forint volt a literenkénti különbség a gázolaj javára – ez tulajdonképpen elhanyagolható a 360 forint körüli átlagárhoz képest.
A több százezer forintos spórolás jól hangzik, és gyorsan a dízel felé terelné azt, aki nincs tisztában azzal, hogy a gázolajos autók fenntartási költségei viszont magasabbak benzines társaikénál. A manapság már leginkább 2000 baros nyomással működő dízelbefecskendező rendszerek javítása sokkal többe kerül az alig 200 baros benzines befecskendezőkénél, és ez csak egyetlen tétel. Dízelfronton komoly költségeket okozhat a részecskeszűrő, a kettős tömegű lendkerék és a turbófeltöltő cseréje is – hogy csak a legfontosabbakat említsük.
A többváltozós egyenlet megoldását jelentősen bonyolítja, hogy a közelmúltban kijött benzinmotorok közül egyre több kapott olyan közvetlen befecskendezést és a dízelekéhez hasonló turbófeltöltőt, amelyeknek a javítása ugyancsak komoly összegeket emészthet fel. Aki tehát alacsony fenntartási költségekre vágyik, annak be kell érnie az egyszerűbb, gyengébb, feltöltő nélküli benzinmotorokkal. A turbómotorok jellemzően akkor fogyasztanak keveset, ha óvatosan kezeljük a gázpedált, vagyis pörgetve jelentősen megnő az étvágyuk, amire ugyancsak érdemes gondolnia a takarékos vásárlónak.
Akár magán-, akár céges autóvásárlásról van szó, évente legalább 20 ezer kilométert kell autózni ahhoz, hogy a dízel igazán jó választásnak bizonyuljon. Vásárláskor azt is mérlegelni kell, hogy a kiszemelt négykerekűt körülbelül hány évig használnánk, és milyen kiadások várhatóak erre az időszakra. Alapvetés, hogy míg egy nagyobb méretű, nehezebb és több hosszú útra használt céges autót inkább gázolajos változatban érdemes megvásárolni, addig egy kisebb méretű, gyakran csak rövidebb távra használt magánautó inkább benzinmotorral éri meg.
A közelmúlt dízelbotrányai, illetve a jogi háttér hamar a dízel ellen fordították a közvéleményt. A gyártók egyre nehezebben tudnak megfelelni az immár valós körülmények között végzett (azaz nem gyárilag befolyásolt) nitrogén-oxid-kibocsátási teszteknek és az egyre szigorúbb kibocsátási határértékeknek. Az újfajta katalizátorok és adalék anyagok alkalmazása tovább drágítja a dízelautókat, ezért is sokat veszítenek előnyükből.
Európában 2005 óta tavaly történt meg először, hogy a dízeles személyautók aránya valamivel 50 százalék alá (49,5 százalékra) csökkent. Ez azonban nem annyira a benzines autók, hanem sokkal inkább a hibrid és az elektromos meghajtású járművek előretörésének tudható be, hiszen ezek aránya már megközelítette az 5 százalékot. Egyes előrejelzések szerint 2020-ban már csak minden harmadik autóban lesz dízelmotor. Norvégiában pedig 2025-től már fel sem merülhet a kérdés. A tehetős északi országban attól kezdve nem árulnak majd sem dízel-, sem pedig benzines új autókat.
Országos Rendőr-főkapitányság
A biztonságosabb közutakért…
2022-ben oldalunk nyerte meg
“AZ ÉV PÉLDAÉRTÉKŰ KÖZLEKEDÉSBIZTONSÁGI TÁRSADALMI FELELŐSSÉGVÁLLALÓJA” díjat
