Miért volt gyanúsan olcsó annyi használt, de fiatal, keveset futott, külföldről behozott elektromos autó (leginkább Tesla) és miért jön most a nagytakarítás?

Aki az elmúlt években figyelte a hazai használtautó-piacot, különösen az elektromos autók kínálatát, annak feltűnhetett valami.

Időről időre megjelentek gyanúsan olcsó példányok. Nem egy-egy darab, hanem egész flották. Ugyanattól a kereskedőtől, hasonló paraméterekkel, feltűnően jó áron. Sokáig ment a találgatás: nyugatról olcsóbban hozzák be? ennyit esett az áruk? túl van árazva a piac?

A válasz ennél prózaibb – és jóval kellemetlenebb.

A NAV most nyilvánosságra hozott ügye nem egyedi botlásról szól, hanem egy régóta ismert, iparági szinten alkalmazott módszerről. A hatóság egy budapesti használtautó-kereskedésnél huszonöt járművet foglalt le, közel 144 millió forint értékben, bankszámlákat zárolt, követeléseket vont lefoglalás alá. A háttérben pedig az a trükk áll, amely évek óta torzítja a piacot.

A módszer lényege röviden: uniós beszerzés után jogtalan áfaelőny. A szabályok szerint nem mindegy, hogy egy autót az EU-n belül kitől és milyen feltételekkel vásárol egy kereskedő.

Ha cégtől, normál áfás számlával érkezik az autó, akkor Magyarországon is normál áfával kellene továbbértékesíteni. Ez azt jelenti, hogy az eladási árban ott van a 27 százalékos áfa, amit be kell fizetni.

Van azonban egy másik legális módszer is: a különbözeti adózás. Ez akkor alkalmazható, ha az autót magánszemélytől vagy eleve különbözeti áfás kereskedőtől szerzik be. Ilyenkor nem a teljes vételár, csak a haszon után kell adózni. Ez önmagában nem probléma – csak akkor, ha jogosulatlanul alkalmazzák.

És pontosan ez történt. A most lebukott konstrukcióban a kereskedés – és beszállítói – az autókat más uniós tagállamokból, cégektől szerezték be, tehát normál áfás beszerzés történt. Magyarországon viszont ezeket az autókat úgy adták tovább, mintha különbözeti adózás alá tartoznának. A különbség nem pár tízezer forint. Egy keveset futott Teslánál akár több millió forint áfáról beszélünk autónként.

Ez az oka annak, hogy sok Tesla „érthetetlenül” volt olcsó. Nem hatékonyabb logisztika, nem titkos beszerzési csatorna, hanem el nem számolt adó.

A történet itt még nem ér véget. A NAV szerint a vevőktől érkező foglalók egy része nem is a cég számlájára érkezett, hanem az ügyvezető magánszámlájára. Bevétel, amely nem jelenik meg a cég könyveiben, nem képez adóalapot.

Sokan felteszik a kérdést: miért most? Miért nem évekkel ezelőtt?

Vélhetőleg a válasz részben technikai. A NAV kockázatelemzési rendszerei az elmúlt időszakban látványosan fejlődtek. Ma már nem csak az áfabevallásokat nézik, hanem összevetik az EU-s adatbázisokat, a beszerzési láncokat, az online hirdetéseket, a pénzmozgásokat és a készletadatokat is.

Ha valaki rendszeresen hirdet nagy értékű autókat, de az adóbevallásaiban ez nem köszön vissza, az ma már nem marad észrevétlen.

Fontos üzenete van ennek az ügynek a teljes piac számára. Az ilyen gyakorlat nemcsak a költségvetésnek okoz százmilliós kárt, hanem tisztességtelen versenyhelyzetet teremt.

Az a kereskedő, aki szabályosan fizeti be az áfát, egyszerűen nem tud olyan áron kínálni autót, mint az, aki „okosban” megoldja. Ez hosszú távon a korrekt szereplőket nyomja ki a piacról.

A NAV most egyértelművé tette: a használtautó-piacon nagytakarítás jön. Nem figyelmeztetés, nem szimbolikus bírság, hanem lefoglalás, zárolás, ellehetetlenítés.

Azok a kereskedések, amelyek eddig erre a modellre építették az üzletüket, komoly bajban vannak. És ez magyarázat arra is, miért tűnhetnek el egyik napról a másikra „jó ár-érték arányú” fiatal autók a kínálatból.

Nem azért, mert elfogytak. Hanem mert elfogyott az a mozgástér, amiben eddig következmények nélkül lehetett trükközni.