Hiába próbáltak meg a rendőrök megállítani egy terepjáróval közlekedővel férfit Arlón szerda este, végül a fegyverüket kellett használniuk, írja a Police.hu.
A 22 éves Cs. Eriket igazoltatni akarták a rendőrök, de ő tovább hajtott Ózd felé. A rendőrök követték a kocsit, majd a hozzájuk csatlakozó újabb rendőrautó megkülönböztető jelzéssel próbálta ismét megállítani a terepjárót. Az utasával menekülő férfi erre előbb az egyik, majd a másik rendőrkocsinak is nekiment, később pedig az egyik gyalogos rendőr felé hajtott.
Fotó: Police.hu
A rendőrség közleménye szerint
az élet és testi épség megóvása érdekében a rendőr a gépjármű kerekére célzott lövést adott le.
A sofőr és utasa ezután kiugrott a kocsiból, őket a helyszín közelében fogták el. A rendőrök nem, az ámokfutó könnyebb sérüléseket szenvett.
Az őrizetbe vett Cs. Erik ellen hivatalos személy elleni erőszak miatt indítottak eljárást.
Az 1-es villamosok sem járnak, több is feltorlódott belőlük.
Munkatársunk elmondása szerint teljes közlekedési káosz alakult ki az Árpád híd metróállomás környékén, az 1-es villamosok nem járnak és több is feltorlódott belőlük egymás után, dugó alakult ki és a buszmegállókban is tömegek várakoznak.
A rendőrség honlapján a káosz okáról azt írják, egy felsővezeték szakadt le délután fél 1 előtt valamivel, a Róbert Károly körút és a Váci út kereszteződésében ugyanis épp egy műszaki hibás trolibuszt vontattak, amikor leszakította a felsővezetéket.
A BKK a Facebook-oldalán annyit közölt, hogy az 1-es villamos helyett pótlóbusz közlekedik a Bécsi út/Vörösvári út és Zugló vasútállomás között járműhiba miatt.
Egyre több európai nagyváros tervezi kitiltani a gázolajos autókat, ami radikális változásokat hozhat. A gyártók utólagos környezetvédelmi szoftverfrissítésekkel és árkedvezményekkel próbálják tartani a frontot – írja a HVG hetilap.
Stuttgart, a német autógyártás egyik fellegvára meglepőt húzott. 2018 elejétől kitiltja a városból a dízelüzemű autókat. Bár a szigorítás a tervezett időpontban aligha fog életbe lépni – az elsőfokú ítélet ellen fellebbeztek az autógyárak, ráadásul kérdéses, hogy városi jogkör-e a forgalomba engedett járművek körének korlátozása -, az már látszik, hogy a dízelbotrány mélyreható változásokat hozott Európa legnagyobb gazdaságában.
Megingott a németek bizalma az autóiparban, s egyre többen támogatják az engedélyezettnél több szennyező anyagot kibocsátó járművek eltüntetését az utakról. Az augusztus elején tartott berlini „dízelcsúcson” a VW, a BMW és a Mercedeseket gyártó Daimler megegyezett: 5,3 millió jármű szoftverét frissítikúgy, hogy azok 25–30 százalékkal kevesebb nitrogén-oxidot engedjenek a levegőbe.
A helyzet ellentmondása, hogy a levegő manapság jóval tisztább, mint két-három évtizeddel ezelőtt. A szabványok szigorításának az az eredménye, hogy már nem a közlekedés bocsátja ki a legtöbb szállóport és nitrogén-oxidot: Stuttgartban például a szakértők állítása szerint a dízelstop csupán 10 százalékos kibocsátáscsökkenést hozna, miközben a mezőgazdaság és az energiatermelés tovább ontja az egészségre ártalmas anyagokat.
Jelentős a torlódás alakult ki az M1-es autópályán, miután baleset történt csütörtök délelőtt a főváros felé vezető oldalon, Biatorbágy közelében – közölte a katasztrófavédelem a honlapján.
A közlemény szerint egy autószállító jármű és vontatmánya szenvedett balesetet a pálya 14-es és 15-ös kilométere között.
A balesetben senki nem sérült meg, de a vontató és a vontatott autó is károsodott, utóbbi fel is borult.
A törökbálinti hivatásos tűzoltók dolgoznak a helyszínen, ahol a felborult jármű a külső sávon és a leállósávon okoz forgalmi akadályt.
Gyorsan kapcsoltak az úton lévő autósok, és néhány másodperc alatt „elkapták” a balesetet okozó autóst.
Sajnos sok olyan videót lehet látni, amikor egy autó balesetezik, az arra járó autósok azonban nem állnak meg segíteni, inkább tovább hajtanak. Ilyenkor még az sem érdekli az embereket, ha maga a baleset okozója is elhajt a helyszínről. Szerencsére vannak üdítő kivételek.
Az alábbi felvétel például Dél-Afrikából származik, és remek példát nyújt arra, hogy hogyan fognak össze az autósok a bajban. A videóban a sötét színű személyautó egy pickupot borít fel, majd megpróbált elhajtani a helyszínről. Szerencsére ezt észrevette néhány autós, akik üldözőbe vették, majd néhány másodperccel később már meg is tudták állítani a sofőrt.
Azt nem tudni, a balesetet szenvedett sofőr mennyire sérült meg, az viszont biztos, hogy ha a rendőrök látják majd a felvételt, keményen megbüntetik majd a cserbenhagyót.
Akárhányszor autópályán kell vezetnem, mindig rácsodálkozom, mennyi buta ember vezet Magyarországon.
Messziről felismerem ezeket az autósokat. 140-150-nel mennek a másik mögött 4-5 méterre, néha heten-nyolcan is. Ha valaki eléjük kerül 130-cal, még rá is tapadnak, hogy mutassák, mennyire sietnek. Mindig elgondolkodom, az ilyen ostobák vajon mit csináltak az általános iskolai fizika órákon? Hogy nem figyeltek, az biztos.
Két apróság: vajon egy váratlan helyzetben, amikor hirtelen kell reagálni, mire elég 5 méter követési távolság 130, 150 vagy 180 kilométer per órás sebességnél, illetve vajon mennyi időt nyer az ilyen félkegyelmű egy Budapest-Győr, vagy Budapest-Szeged távon?
Ha valaki 180-nal megy az autópályán, az azt jelenti a gyengébbek kedvéért, hogy 180 kilométert tesz meg óránként, vagyis 3 kilométert percenként, tehát 50 métert másodpercenként. (Ugyanez 130 km/órás sebességnél is 36,1 méter.) Ha maga Superman vezeti az autót, aki soha nem lankadó figyelemmel mereven az utat figyeli, és a szuper képességei miatt 0,5 másodperc alatt reagál egy eseményre, még akkor is közben 25 métert tesz meg, mielőtt cselekszik. Ha Superman előtt fékez egy autó, annak a féklámpája 0,3 másodperc alatt izzik fel. (Ha szerencséje van, ledes a féklámpa és elég 0,1 másodperc.)
Máris odavan a fél másodperc hatvan százaléka
Innentől jön hősünk, akinek reagálnia kell a történésre. Reakcióideje összetevődik az észlelési időből, a beazonosítási időből, illetve a döntési időből és a láb-áthelyezési időből. Ezután kezd el fékezni. (De még itt is számolni kell azzal, hogy a fékpedál lenyomása után is eltelik egy kis idő, mielőtt az autó valóban lassulni kezd.)
Tehát még Supermannek is 25 méterre van szüksége ilyen sebességnél, hogy elkezdjen fékezni. Nem megállni fog 25 méter alatt, nem lelassulni, csak megkezdi a fékezést, még továbbra is 180-nal megy 25 méter múlva is. Innentől kell számolni a fékutat, ami ugye drasztikusan nő a sebesség növekedésével. Egy átlagembernek a fékezés megkezdéséhez ilyen sebességnél 40-50 méter kellene. Szeretném még egyszer hangsúlyozni: ennyi idő a fékezés megkezdéséhez kell, nem a lelassuláshoz.
Most mélázz el azon, mit tudnál csinálni ilyen sebességnél, ha az előtted menő kamion pótkereke leesik eléd, vagy egy őz befut a pályára, mert lyukat talált a kerítésen. Szerinted mi marad az autódból és belőled, ha 190 km/órás sebességgel belerongyolsz bármibe?
Megmutatom neked, mert ha el tudnád képzelni, biztos nem mennél soha ennyivel.
Még eltemetni is csak a fényképedet fogják maximum.
S mi történik, ha csak százzal ütközöl és nem fallal, hanem egy gyűrődő anyaggal, amilyen egy előtted haladó autó?
Itt sincs sok esélyed, akármilyen autód is van.
A gond az, hogy a törésteszteket 64 km/órás sebességnél végzik el, és ott nem is rohan még 3-4 autó bele a roncsba, mint gyakran az autópályán. Ezért aztán sokan úgy gondolják, hogy baj nem lehet, az ő autója ötcsillagos, tehát az autópályán is biztonságban van. Nézd meg a fenti videót, hogy szerepel egy ötcsillagos autó egy kicsit nagyobb sebességnél. Spoiler-veszély: egycsillagossá válik már 100 km/óránál is.
Akkor ezek után számoljunk egy kicsit.
Mennyit is nyersz az egész ostobaságon? Magyar viszonylatban egy Budapest-Győr vagy egy Budapest-Szeged táv már soknak számít. Az egyik esetben durván 110 kilométert mész autópályán, miután elhagytad a Budapest melletti sebességkorlátozást, Szeged felé úgy 150 kilométert mész ugyanilyen feltételek mellett.
Ha te nyomod, mint az eszetlen 180-nal, akkor rá kell hamar jönnöd, hogy az állandó fékezgetések és a sávodban 130-cal tötymörgők miatt maximum 150 kilométer per óra lesz az átlagsebességed, de ez is erős felfelé kerekítés, csak akkor igaz, ha nincs számottevő forgalom.
Ha betartod a 130-as korlátozást, ugyanilyen feltételek mellett mondjuk 120 km/óra lesz az átlagsebességed.
Ha szabályosan közlekedsz és a forgalom is engedi, Győr felé 55 perc alatt teszed meg az autópályaszakaszt, ha őrült módon vezetsz inkább, akkor 44 perc lesz a menetidő. Vagyis nem több, mint 11 perc a különbség. Ha nagy a forgalom, még ennyit sem nyersz.
Ugyanígy Budapest-Szeged távon combos negyed óra lesz a maximális nyereséged. (Le sem merem írni: ha nagypapa módra váltasz és beállsz az első kamion mögé és végig 90-nel mész, akkor is megteszed a távot egy óra negyven perc alatt, vagyis alig negyven perccel kell több, mint a 180-as tempónál. S kipihenten érkezel és nem szétesve, mint egy feszült 180-as vezetés után.)
Engedd meg, hogy megkérdezzem: megéri?
Megéri ennyi időért potenciális gyilkosnak és öngyilkosnak lenned minden egyes alkalommal? Megéri, hogy jobb esetben életed végéig pelenkázzanak és mossák a nyálat a szád széléről, vagy azzal a tudattal élj, hogy másik néhány embert megöltél, vagy miattad örökre megnyomorodtak?
Azért a 10 percért furakodsz, villogsz és mész mint a bolond az M7-esen? Mi van akkor, ha 10 perccel később érsz oda a strandra? (Már ha nem állsz a balesetek miatti dugóban két órát, vagy nem te vagy, esetleg a gyereked az, akit éppen koporsóba tesznek, vagy légágyra.)
Azt gondolod, vagány vagy, amikor mész, mint egy bolond? Nem, pont úgy nézel ki, mintha egy gondolkodni képtelen bolond vezetné az autót.
Hogy hány literrel eszik többet az autód és hány évvel fog hamarabb elromlani, az most lényegtelen, mert az legyen a te bajod. De mások életével ne játssz légy szíves! Ha veszélyt keresel, menj el hegyet mászni biztosítókötél nélkül, vagy ugrálj a hotel negyedik emeletéről a medencébe, mint a többi elmeroggyant. Ha pedig a frusztrációdat és a kisebbrendűségi érzésedet akarod az utakon levezetni, inkább járj pszichológushoz, az egész világ jobban jár.
Köszönöm, hogy ezt elmondhattam. Ha csak páran elgondolkodnak rajta, máris kicsit jobb hely lett az ország. Ha ez most betalált, légy szíves ne rám haragudj. Inkább gondolkodj el rajta, nem szégyen beismerni, ha eddig valamit rosszul csináltál.
A férfi, aki 170-nel száguldozott a fővárosban, majd az erről készült videót kitette magáról, a felvételen éppen azt fitogtatja, semmit nem tehetnek ellene.
Még kedden mutattuk meg azt az autós videót, amely komoly közfelháborodást okozott. A felvételen egy Mercedes sofőrje helyenként 170 km/h tempóval száguldott vasárnap a Soroksári úton. Ámokfutása során jobbra-balra cikázott a forgalomban, a dupla záróvonalat és a buszsávot is átlépte. És miközben végig szitkozódik, telefonjával rögzíti a történteket. Aki nem látta a videót az itt megnézheti.
Los Angeles, München, London, Vatikánváros rendőrei, hozzájuk csatlakoztak most a pozsonyiak.
A szlovák rendőrség is kapott két BMW i3-ast, hogy ezekkel is járőrözzenek. Nyilván elsődlegesen a pozsonyi városközpont a leginkább ideális terepe az ilyen autóknak, mind a lakosság, mind a benne ülők szempontjából.
Az biztos, hogy sok olyan munkakörben, ahol az autóban lévő a speciális feladatokhoz tartozó, kiegészítő elektromos berendezések működése miatt szinte folyamatosan mennie kell a motornak – mint például egy autópályajogosultság-ellenőrző autóban ülve – nem kell a saját autója kipufogófüstjében ülnie senkinek egész nap, az értékelni fogja az ilyen lehetőségeket.
A BMW i3-asból ugyan nem tudni melyik változatot kapták, de ideális esetben a 94 kWh-s kapacitású modellel már tényleg érdemben is lehet járőrözni, a 300 kilométer körüli egy feltöltésre jutó hatótávjával.
Nemrégiben a szomszédság, a cseh rendőrök egy kategóriával feljebb szálltak be az elektromos autózásba, ők egy BMW i8-ast kaptak. Amit aztán sikerült pár hét alatt összetörni, de ez más kérdés.
Érdemes ezeket betartani, mert elmulasztásuk további problémákat hozhat.
A Blikk vizsgált egy esetet, amelyben a károkozó nem jelezte a biztosítójának, hogy kárt okozott. Binder István, az MNB felügyeleti szóvivője mondta el, mi a teendő egy baleset után: a károkozónak 5 munkanapon belül írásban jelentenie kell a káreseményt biztosítójának a „kötelező” (KGFB) -törvény szerint.
A károsultnak 30 napon belül szintén jeleznie kell a kárt a károkozó biztosítójának. E határidőből akkor lehet kicsúszni, ha a károsult bizonyítja, hogy önhibáján kívül késlekedett, például a károkozó nem mondta meg, hogy ki a biztosítója. A határidő a baleset bekövetkeztétől kezdődik, vagy akkortól, amint a vétlen autós értesül a kárról. Ha egy parkolóban, ritkán használt járműben okoznak sérülést, előfordulhat, hogy annak tulajdonosa csak később veszi észre a bajt.
Bár az egyes biztosítók a szerződési feltételeikben szabályozzák a bejelentési, kifizetési szabályokat, de a kései bejelentés ellenére a szerződés alapján keletkezett igények általában 3 évig nem évülnek el.
A KRESZ tiltja a mobiltelefon használatát, a bírságot azonban nemcsak a telefonálás vagy az SMS-ezés miatt szabhatja ki a rendőr.
Az elmúlt években számos kampány indult már azért, hogy az autósok figyelmét felhívja arra, mennyire veszélyes dolog vezetés közben mobiltelefonálni.
Ettől függetlenül a mai napig sokan megteszik, pedig köztudott, hogy a KRESZ tiltja, a rendőrök pedig keményen büntetnek érte. Fontos tudni azonban, hogy nemcsak akkor kaphatunk csekket, ha vezetés közben nyomkodjuk a mobilt – hívja fel a figyelmet a D.A.S. JogSzerviz.
A pontos szabályozás szerint
a gépkocsi vezetője menet közben kézben tartott mobil rádiótelefont nem használhat. A kétkerekű, továbbá gépkocsinak nem minősülő háromkerekű jármű vezetője menet közben – ideértve a forgalmi okból történő megállást is – kézben tartott mobil rádiótelefont nem használhat.
A szakemberek szerint mindez azt jelenti, hogy nem csak a telefonálást és/vagy az sms üzenetküldést bünteti a rendőr, hanem a mobiltelefon bármilyen okból történő kézbentartását. Ezek alapján az autós „a forgalmi okból történő megállás”, például piros jelzőlámpa esetén kézbe veheti a mobilt, a motorosoknak viszont ez (is) tilos.
Fontos ugyanakkor, hogy a Kúria egy 2014-es döntése értelmében az is szabályszegésnek minősül, ha valaki elutasít egy bejövő hívást. „Egy rendőri igazoltatás során ezért sem lehet arra hivatkozni, hogy nem telefonált a vezető, és nem lehet kérni, hogy ellenőrizze az eljáró rendőr a híváslistát, mivel pusztán a telefon kézbentartásával megvalósítja a járművezető a szabálysértést függetlenül attól, hogy milyen célból tartotta magánál azt” – írja a D.A.S.
De mi a helyzet a navigációs alkalmazás használatával? – merülhet fel a kérdés jogosan. Sajnos nincs jó hírünk: ez is tilos, hiszen a KRESZ a mobiltelefon kézben tartását bünteti. Ugyanakkor az autóba beépített navigációs eszköz használata engedélyezett, ami a JogSzerviz szerint teljesen logikátlan.
A rendőrök helyszíni bírságként 10 ezer forintos büntetést adhatnak a mobil használatáért. Ha az autós nem ismeri el felelősségét, feljelentik és szabálysértési eljárást indítanak vele szemben, melyben őt terheli a bizonyítási kötelezettség az ártatlanságát illetően. Bizonyítékként ez esetben az utasok tanúvallomásai, vagy belső fedélzeti kamera szolgálhat. Ha a vezető nem tudja bizonyítani ártatlanságát és megállapítják felelősségét a szabálysértési eljárásban, 20 ezer forint összegű pénzbírság megfizetésére kötelezik.
A telefon kézben tartása a bírságolás mellett 3 büntető pont kiszabását is maga után vonja.
Egy-egy irányjelzés lényegében teljesen elhanyagolható pénzösszegbe kerül, de autós társaink számára megfizethetetlen segítséget nyújtunk vele. Nem mellesleg pedig sok esetben kötelező.
Előzni készülünk és emiatt áthúzódunk a szembejövő sávba? Lekanyarodunk balra? Vagy a következő kihajtónál el szeretnénk hagyni a körforgalmat? Mind-mind olyan közlekedési szituációk ezek, melyek esetében kötelezően használni kell a kormánytól balra lévő indexkart. Egyetlen apró mozdulat, melyet egyszerűen nem éri meg elspórolni.
De vajon pontosan mennyibe is kerül egy irányjelzés? Nos, a Chapter S vette a fáradságot és szakszerűen kiszámolta. A végeredmény az lett, hogy egy-egy indexeles átlagosan mintegy 0,00004 dollárt, vagyis átszámítva mintegy 0,01 forintot kóstál az Egyesült Államokban. Egy évre levetítve egy átlagos sofőr esetében ez mintegy 0,29 dolláros (75 forint) költséget jelent.
Európában magasabbak az üzemanyagköltségek, így az öreg kontinensen egy év alatt körülbelül 0,57 dollárba (147 forint) kerül az indexelés. Ezek az árak normál indexégőre vonatkoznak, az újabb autókban lévő LED-es irányjelzők azonban hatodennyi energiával is beérik. Ha LED-indexes modern autónk van, akkor Európában évente körülbelül 0,09 dollárt (23 forint) fordítunk irányjelzésre.
„Az irányváltoztatást – ide nem értve a körforgalmú útra történő bekanyarodást – a művelet előtt kellő időben megkezdett és annak befejezéséig folyamatosan adott irányjelzéssel kell jelezni. E rendelkezést kell alkalmazni a körforgalmú útról történő letérés esetében is. A jármű vezetője egyéb esetben (pl. útkereszteződésben kanyarodó főútvonalon való továbbhaladás esetén) is adhat irányjelzést, ha ezzel a továbbhaladási irányáról a közlekedés más résztvevői számára többlettájékoztatást ad, az irányjelzés azonban megtévesztő nem lehet.” – áll a KRESZ-ben.
Indexelés elmulasztása miatt 15 ezer forintos helyszíni bírságra számíthatunk, ugyanez szabálysértési eljárásban már 30 ezer forintunkba kerülhet.
Vannak olyan országok, ahol nem fix árakkal dolgoznak a büntetést kiszabó hatóságok.
Ha egy 50-es táblánál 125-tel, ha egy 90-esnél 195-tel, ha pedig egy 110-esnél 220-szal hajtunk, akkor egy esetleges traffipaxos bemérést követően 300 ezer forintos büntetésre számíthatunk. Ez egy 15 éves kisautó rossz anyagi helyzetű tulajdonosát igen nehéz anyagi helyzetbe hozhatja, de egy vadonatúj 50 millió forintos sportkocsi sofőrje ilyenkor röhögve kifizeti a 300 ezer forintot.
Léteznek azonban olyan országok, ahol a gyorshajtási bírság megállapításakor figyelembe veszik a sofőr anyagi helyzetét. Ilyen például Svájc, ahol 2010-ben egy 37 éves svéd autóst átszámítva mintegy 200 millió forintra büntettek azért, mert Mercedes SLR sportkocsijával a megengedett 120 helyett nem kevesebb mint 290-es tempóval közlekedett. Ráadásul még az autóját is lefoglalta a rendőrség.
Finnországban is hasonló rendszer működik. Ebben az északi országban 2015-ben egy vagyonos helyi üzletember a maximálisan megengedett 80 helyett 105 km/h tempóval haladt, és ezért egy 16,5 millió forintos büntetést kapott.
„Ismételten kérjük,az Emilia utcából jobbra kis ívben ne hajtsatok a Törökőr utcába,sem a Szugló u.felől,mert előbb-utóbb baleset lesz belőle! EGYIRÁNYÚ lett az utca az Egressy út felől!!!”
Rengeteg baleset van ebből, hogy a gyorsan mozgó biciklist nem veszik észre!
A poszt arról akar szólni, hogy nem kéne-e rávilágítani, hogy ez egy olyan szabály, helyzet, amit sok autós (nem direkt) „benéz”, ami egy biciklis (EMBER, AKI UGYANOLYAN EMBER, MINT AZ AUTÓS) életébe kerülhet…
Nem kérdés, hogy jelenleg elsőbbsége van a biciklisnek, a kérdés, hogy jól van-e ez így, AZ ÉPPEN BICIKLIZŐ EMBER VÉDELMÉBEN!
Az ön által letölteni kívánt tartalom olyan elemeket tartalmaz, amelyek Mttv. által rögzített besorolás szerinti V. vagy VI. kategóriába tartoznak, és a kiskorúakra káros hatással lehetnek. Ha szeretné, hogy az ilyen tartalmakhoz kiskorú ne férhessen hozzá, használjon szűrőprogramot.
