Egy autós megállt az úton, amelyen szarvasrudli haladt át, de egy vad mégis a kocsija oldalának szaladt. Az autós a vadásztársasággal akarta megfizettetni a kárát, de azt két bírói fórum is elutasította. Az ügy végére az Alkotmánybíróság tett pontot, megsemmisítve a korábbi ítéleteket.
Az autós szerencséje az volt, hogy éppen abban az időszakban érte a kár, amikor a vadak okozta baleseteket nem a veszélyes üzemek összeütközése nevű szabály alapján kellett megítélni. Az ügy precedens értékű lehet.
– írta meg a napi.hu
Izgalmas jogeset jelent meg a Magyar Közlönyben az Alkotmánybíróság (Ab) egy határozatában, amely egy régre visszanyúló vadkárról szóló vitában tett igazságot.
„Az ügy lényege, hogy 2015. február 24-én este az indítványozó férje az ő tulajdonában álló gépjárművel Galgaguta irányából Acsa irányába haladt a 2108-as műúton. A településjelző tábla előtt a férj észlelte, hogy egy szarvascsorda szaladt át előtte baloldalról, ezért a gépjárművel megállt.
A megállást követően az álló gépjármű oldalának szaladt egy szarvas, és megrongálta a gépjármű karosszériáját, az okozott kárt utóbb egy gépjárműszakértő az avulást is figyelembe véve 302 889 forintban határozta meg.
A balesetet követően a gépjármű vezetője azonnal értesítette a rendőrséget, a rendőrség kiérkezéséig a helyszínt nem változtatta meg és nem hagyta el, a balesetnek a gépjármű vezetőjén kívül annak utasa, valamint a gépjármű mögött álló gépjármű vezetője is tanúja volt. Az intézkedő rendőr a helyszínen azt állapította meg, hogy ugyan a 2108-as műúton két vadveszélyt jelző tábla is kihelyezésre került, azonban a baleset helyszíne nem esett a vadveszélyt jelző tábla hatálya alá.” – írja a portál.
A következőkben az autós a gépjárműben keletkezett kárról készült szakvélemény alapján az okozott kár megtérítését kérte a területen vadászatra jogosult gazdasági társaságtól (a per alperesétől). Az alperes a kárigényt elutasította, ugyanis álláspontja szerint az érintett útszakaszon a vadveszélyt jelző tábla végig ki volt helyezve, a társaság pedig a baleset időpontjában vadászati tevékenységet nem folytatott, a vad közútra történő kiváltása ezért neki nem felróható, az állatok mozgására ugyanis érdemi ráhatása nincs.
Kétszer elbukott per
Az ügy a Váci Járásbíróságra került. Az ítélet hivatkozik az új Polgári Törvénykönyvre (Ptk.), amely szabályozza a vadászható állat által okozott kárért való felelősség eseteit. Eszerint a kárért az a vadászatra jogosult tartozik felelősséggel, akinek a területéről a vad kiszaladt az útra, a vadászatra jogosult pedig akkor mentesülhet a felelősség alól, ha azt bizonyítja, hogy a kárt ellenőrzési körén kívül eső elháríthatatlan ok idézte elő.
A vadászati törvény ekkor hatályos szabálya pedig így szól:„[a] jogosult a vadászható állat által okozott kárért való felelősség Polgári Törvénykönyvben foglalt szabályai alapján köteles a mezőgazdálkodáson és erdőgazdálkodáson kívül másnak okozott kárt megtéríteni”. A balesetet követően, 2015. május 5-én lépett hatályba a vadászati törvény új szabálya, amelynek értelmében „[a] vadászható állat által okozott kárért való felelősség és a fokozott veszéllyel járó tevékenységért való felelősség találkozása esetén a Ptk.-nak a veszélyes üzemek találkozására vonatkozó szabályait kell alkalmazni”.
A Váci Járásbíróság ítéletének érvelése szerint a Ptk.-ban megfogalmazott „ellenőrzési körén kívül eső elháríthatatlan ok”, mint kimentési ok alkalmazásával „a jogalkotó gyakorlatilag a kimentési lehetőségtől fosztaná meg az alperest (a vadásztársaságot), és az országot kisebb-nagyobb zárt állatkertté tenné, ha a vadásztársaságoknak minden közutat vadvédelmi kerítéssel kellene ellátnia. Így a bíróság első fokon elutasította az autós kártérítési keresetét.
Az ítélettel szemben az autós fellebbezett. A Budapest Környéki Törvényszék szerint az új Ptk. sem akart változtatni a korábbi ítélkezési gyakorlaton (a veszélyes üzemek ütközésén), az eltérő szabályozás lényegében törvényszerkesztési következetlenség eredménye, amely utóbb a vadászati törvény módosításával orvoslásra került. A másodfokú bíróság álláspontja szerint a jogalkotói szándék szem előtt tartásával és a jogfolytonosság biztosítása érdekében a 2014. március 15. és 2015. május 05. közötti időszakban is vad és gépjármű ütközése esetén az új Ptk. veszélyes üzemi felelősségi szabályait kell alkalmazni, így ez vonatkozik a perbeli esetre is. Így immár jogerősen is pert veszített az autós, aki ezt követően terjesztette elő az alkotmányjogi panaszát.
KAPCSOLÓDÓ:
VIDEÓ: Hatalmas ütközés – Vaddisznó gázolást rögzített olvasónk fedélzeti kamerája
Ha van tábla, akkor állni kell a kárt
Az Alkotmánybíróság határozata kifejti, hogy „2014. március 15. napja előtt és 2015. május 5. napjától kezdődően a jogszabályi rendelkezések végeredményben azonos módon rendezték a vad által okozott kár megtérítésének kérdését: ha a károkozás egyik félnek sem volt felróható, az érintettek a kárukat maguk viselték. A köztes időszakban (így 2015. február 24. napján, a jelen alkotmányjogi panaszra okot adó ügy alapját képező baleset idején is) hatályos jogi szabályozás azonban a fentiektől eltérően rendelkezett, és a vadászatra jogosultra telepítette a kárt.”
A határozat hosszasan vezeti le az alkotmányosságot sértő problémákat, de az eredmény nem más, mint a korábbi ítéletek megsemmisítése, mivel a bíróságoknak az akkor hatályos jogszabályok szerint kell megítélniük az ügyeket.
Túllépve a bírósági és alkotmánybírósági határozaton, az autósok feltehetik a kérdést: teljesen védtelenek a vadak által a kocsijukban okozott kárral szemben? Amennyiben a vadveszély ki volt táblázva az adott úton, őket terheli a javítás. Ha nem volt tábla, akkor kezdődhet a huzakodás a vadásztársasággal. Végső mentség lehet az, hogy a biztosítók a casco alapján kifizetik az ilyen kárt is. – tette hozzá a napi.hu.
Forrás: napi.hu, borítókép: illusztráció
Országos Rendőr-főkapitányság
A biztonságosabb közutakért…
2022-ben oldalunk nyerte meg
“AZ ÉV PÉLDAÉRTÉKŰ KÖZLEKEDÉSBIZTONSÁGI TÁRSADALMI FELELŐSSÉGVÁLLALÓJA” díjat
