Mi a baj a dízellel, és mi lesz vele 10 év múlva? Hirdetés

A személyautózásban egyértelműen zsákutcának tűnik a technológia.

A világon egyetlen hely van, ahol a személyautózásban a dízel felé indultak el: Európa – mondja Pletser Tamás, az Erste Befektetési Zrt. olaj- és gázpiaci tanácsadója, akivel az NRGreport oldal készített interjút. Huszonöt-harminc évvel ezelőtt úgy kívánt az Európai Unió a szigorodó közlekedési szabványoknak megfelelni, hogy a dízeles autógyártás fejlődését támogatta.

A német gyártók vevők voltak erre, s komoly fejlesztéseket hajtottak végre – sorolja a dízel népszerűségének okait az elemző. A gond a dízellel az, hogy bár szén-dioxid-kibocsátás tekintetében jól teljesít, minden más szempontból rosszul. Párizs a világ huszadik leginkább szennyezett városa, jó néhány kínai várossal vetekszik. A belső égésű motor 130 év után kezd elavulttá válni. Nem elsősorban az olaj hiánya, hanem a környezetvédelem előtérbe kerülése miatt.

A dízel kontra benzines trend is annyira megfordult, hogy bizonyos benzines verziójára akkora a kereslet Európa többi részén, hogy Magyarországra nem is szállítanak, mert másutt gyorsabban fogy. Az ACEA (European Automobile Manufacturers Association) legfrissebb adatai szerint Nyugat-Európában (EU-15 plusz Izland, Svájc és Norvégia) 2016-ra 49,5 százalékra esett az új személyautó körében a dízelmeghajtás aránya a 2011-es 55,7 százalékról. Ez egyértelműen csökkenést jelent, és megtöri azt a trendet, ami 1990 óta tartott. Ekkor még csak 13,8 százalék volt az új személyautó körében a dízel meghajtás, az arány 2011-ig rendületlenül emelkedett, azóta viszont évről évre csökkent.

Európában ráadásul az üzemanyagok adótartalma magasabb, ami komoly hajtóerőt jelent: az emberek jobban megnézik a fogyasztási adatokat, mint az Egyesült Államokban. A fogyasztási szabványok is jóval szigorúbbak. Az USA és Trump politikája érdekes lesz e szempontból – hiszen az iparág ott is komolyan lobbizik azért, hogy lazítsanak az előírásokon. A Volkswagen azért szeretett volna dízelmotorral belépni erre a piacra, mert ez fogyasztási szempontból megfelelt a szabványoknak, amíg a botrány ki nem tört.

Az elektromos autók áttörése még odébb van – véli Pletser Tamás –, erre akkor kerülhet leghamarabb sor, ha az akkumulátorok ára kilowattóránként 100 dollárra csökken. Jelenleg 200 dollár felett van az árak. Kérdéses azonban, hogy sikeres lesz-e a lítium-ion jelenlegi formájában. Sok probléma van vele. A fejlesztők már elérték azt a határt, amely felett az energia betárolásának sűrűsége nem növelhető. Ám nemcsak a tárolt energia mennyisége számít, az is fontos, hogy milyen sebességgel tudja az adott energiát felvenni és leadni, s hogy különböző sűrűségeken is képes legyen erre. Valamilyen áttörésre tehát még szükség van, vagy a lítium-ion területen belül, amivel tudnának ezen változtatni, vagy egy másik technológiára van szükség, ami lehetővé teszi, hogy olcsó legyen az akkumulátor.

A cikkben továbbiak olvashatók arról, hogy ha a dízel aránya a fenti mértékben csökken a keresleti oldalon, hogyan hat majd a kereskedelemre, a gyártókra.

Forrás: http://hvg.hu/cegauto/20170320_Mi_a_baj_a_dizellel_es_mi_lesz_vele_10_ev_mulva