Január 20-án nyilvánosságra hozta az új KRESZ tervezetét az Építési és Közlekedési Minisztérium. A dokumentum számos ponton módosítja a közlekedési szabályokat: szigorodnak az előzési tilalmak a tehergépjárműveknél, új keretek közé kerül az elektromos rollerek használata, változnak a világítási előírások, és az oktatási rendszerben is megjelennek az új szabályok. Az új KRESZ szeptembertől léphet hatályba.

A tervezet megjelenését Lázár János jelentette be közösségi oldalán, hangsúlyozva: az átdolgozott szabályozás középpontjában a közlekedésbiztonság áll. Emellett az új közlekedési eszközök – például az elektromos rollerek – szabályozása, valamint a korábbi jogszabály hiányosságainak megszüntetése is cél volt. A teljes dokumentum az ÉKM oldalán érhető el.

A változások előkészítéséről már korábban is szó esett: Gulyás Gergely a 2025-ös év utolsó Kormányinfóján beszélt arról, hogy társadalmi egyeztetés előzte meg az új KRESZ kialakítását, amelybe az érdekképviseleti szervezeteket is bevonták. A részletek nyilvánosságra hozását az év első felére ígérték, a konkrét bejelentés időpontját pedig Lázár János már január elején előrevetítette.

A tervezet szerint a KRESZ 51 év után újulhat meg, és a gyalogosoktól kezdve a kerékpárosokon, az elektromos rollereseken és az autósokon át a tanulóvezetőkig minden közlekedőt érintenek a változások.

Az autósokat leginkább érintő kérdésben azonban nem történik fordulat: az autóutakon továbbra is 110 km/h, az autópályákon pedig 130 km/h marad a megengedett legnagyobb sebesség. Lakott területen kívül a teherautók, autóbuszok és utánfutót vontató járművek legfeljebb 90 km/h-val közlekedhetnek.

A tehergépjárműveknél viszont érdemi szigorítás jön. Az új KRESZ-tervezet az eddigi 7,5 tonnás határ helyett már a 3,5 tonnát meghaladó szerelvényekre is kiterjesztené az előzési tilalmat. Ez azt jelenti, hogy reggel 6 és este 10 óra között ezek a járművek nem használhatják a belső sávot, és a mellettük történő elhaladás is tilos lenne. A cél az úgynevezett „horrorkaravánok” visszaszorítása és a forgalom folyamatosságának javítása.

A szabályozás illeszkedik ahhoz a tavaly karácsonykor megjelent rendelethez is, amely szerint a nehéz tehergépkocsik lakott területen kívül főszabály szerint csak autópályán, autóúton és főútvonalon közlekedhetnek. Ezzel a gyorsforgalmi utakról leterelt, településeken áthaladó tranzitforgalmat kívánják csökkenteni.

Jelentős változások érintik az elektromos rollereket is. Az új szabályozás különbséget tesz kis és nagy teljesítményű eszközök között. A kis teljesítményű rollerek legfeljebb 25 km/h sebességre képesek, kerékpárúton azonban maximum 20 km/h-val lehet velük haladni. Járdán csak akkor használhatók, ha nem zavarják a gyalogosforgalmat, és ha azt helyi önkormányzati rendelet vagy tábla nem tiltja.

Újdonság az irányjelzés szabályozásában is: az indexelést a tervezet szerint legalább két másodperccel a manőver megkezdése előtt kell elkezdeni. Ez nemcsak kanyarodáskor, hanem sávváltásnál is kötelező lesz.

A járművek kivilágítására vonatkozó előírások is pontosabbá válnak. A folyamatos világítás minden járművezető számára kötelező lesz, lakott területen kívül pedig korlátozott látási viszonyok között a távolsági fényszóró használatát is kifejezetten ajánlja a jogszabály.

Az oktatás területén is változások jönnek. Az elsősegélynyújtási ismeretek már beépültek a középiskolai tananyagba, a végzős diákok pedig a KRÉTA rendszeren keresztül, az eJogsi modulban jelentkezhetnek az ingyenes elméleti KRESZ-képzésre és vizsgára. Az állam térítésmentesen biztosítja az online KRESZ- és elsősegélytanfolyamot, az egészségügyi alkalmassági vizsgálatot, valamint az Országos Mentőszolgálat által szervezett elsősegélynyújtási bemutatót is.

A gyakorlati vezetés költségei továbbra is a tanulókat terhelik, az intézkedések ugyanakkor csökkenthetik a jogosítványszerzés összköltségét és javíthatják a fiatalok közlekedésbiztonsági felkészültségét. Az ingyenes elméleti képzések indulását követő első hónapban már több mint háromezer diák regisztrált a rendszerbe.