Nagy befolyásolással lehetnek a mentális egészségünk alakulására, ha egy forgalmas út mellett növünk fel.

Egy új tanulmány ugyanis azt állítja, hogy ha valaki egy forgalmas út mellett nőtt fel, nagyobb valószínűséggel diagnosztizálják felnőtt korában depresszióval, szorongással és pszichotikus viselkedéssel, mint azokat, akik nyugalmasabb környéken nőttek fel.

A szóban forgó, JAMA Network Openben publikált tanulmány készítői több mint 9000 gyermek adatait elemezték az Egyesült Királyságban, a résztvevők mind az 1990-es évek elején születtek, azonban különböző városi, külvárosi és vidéki területeken nőttek fel. A csapat az elmúlt években többször is megvizsgálta a gyerekeknél a közlekedés okozta lég- és zajszennyezésnek való kitettséget.

Azt találták, hogy azok a gyerekek, akik nagyobb levegő- és zajszennyezésben nőttek fel, 22 százalékkal nagyobb valószínűséggel lettek depressziósak, szorongók és éltek meg pszichotikus élményeket, mint a csendesebb és tisztább területeken élők.

Eredményeink azt sugallják, hogy a korai életkorban, beleértve a születés előtti időszakot is, a levegőszennyezésnek való kitettség fontos szerepet játszik a fiatalok mentális egészségügyi problémáinak kialakulásában – írták a kutatók, majd hozzátették, a környezeti szennyezés mellett a zajexpozíció is ártalmas lehet.

A zajszennyezés ugyanis „fokozhatja a szorongást azáltal, hogy növeli a stresszt és megzavarja az alvást”, emellett „hatással van a kognitív képességekre, ami befolyásolja a koncentrációt az iskolában töltött években”.

A légszennyezésről ráadásul kimutatták, hogy gyulladást okoz az agyban és károsítja a szöveteket, valamint alacsonyabb születési súlyhoz vezethet. Ezek a tényezők növelhetik a mentális egészségügyi problémák, például a depresszió és a szorongás későbbi kialakulásának valószínűségét.

A résztvevőket a terhességtől egészen 12 éves korukig vizsgálták, majd ezt követően megkérdezték 13, 18 és 24 éves korukban a résztvevőket arról, hogy vannak-e pszichotikus élményeik, téveszméik, hallucinációik.

A 13 és 24 év közötti korosztályban a résztvevők 19,5 százalékának volt pszichotikus élménye, 11,4 százalékuk depresszióról számolt be, és 9,7 százalékuk szorongott.

A kutatás persze csalóka lehet, ugyanis a minta nagysága ellenére csak egy bizonyos korcsoportot és réteget vizsgáltak a kutatók. Az önkéntesek közül 9065 gyermek született 1991. április 1. és 1992. december 31. között, mindannyiuk az Egyesült Királyság déli részén.

A kísérlet eredménye ezen felül amiatt sem tekinthető teljesnek, mivel a résztvevők csak tehetősebb rétegű családból származtak, és az eredményeiket csak 24 éves korukig követték, így nincs adat arról sem, hogy későbbi életük során továbbra is jelentkeztek-e mentális problémák, vagy nagyobb számban fordult-e elő náluk idősebb korukban szorongásos és depressziós tünet.

A teljes cikk az Indexen olvasható el.