Nem túl autósbarát jövedékiadó-rendszert vezettek be tavaly Magyarországon az üzemanyagoknál. A szabályok már azért is kiérdemlik a „kegyetlen” jelzőt, mert egyrészt nagyon kicsin múlik milliárdok sorsa, másrészt a magyar autós nem örülhet igazán egy 50 dollárnál alacsonyabb olajárnak.
Április 1-től nagy valószínűséggel csökkenni fog az üzemanyag jövedéki adója, miután a Brent olaj ára idén még nem zárt 50 dollár alatt. A hivatalos árat majd március második felében teszi közzé a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV). A tavalyi harmadik negyedévben 46,55 dolláros átlagár miatt nőtt a benzin adója 5, a gázolajé pedig 10 forinttal. Idén januárban pedig azért nem csökkent, mert az ár negyed dollárral maradt az 50-es szint alatt – 49,76 dollár volt.
Dráguló üzemanyag – ezt kifelejtették Vargáék
Az adóbevételek növekedése már most látszik, bár a legfrissebb adatok még csak januáriak. 2016 eleje óta csak 4 olyan hónap volt, mikor éves bázison két számjegyű volt az emelkedés. Először júniusban 10,7 százalékos, aminek még nem volt köze az adóemeléshez. Utána viszont szeptemberben ugrott meg 17 százalékkal, amikor a kutak felkészültek a még adóemelés előtti tankolási rohamra. Októberben és novemberben 5-6 százalékkal nőttek a bevételek éves összevetésben, de ez is magasabb, mint az év eleji átlag. Decemberben már 11,4, januárban pedig 15,8 százalékkal több pénz érkezett az államkasszába, mint egy évvel korábban.
Október és január között, vagyis az adóemelés óta eltelt 4 hónapban összesen 228 milliárd forint jövedéki adó folyt be a költségvetésbe az üzemanyagokból. Ez 9,4 százalékkal magasabb, mint az egy évvel korábbi.
Jövedékiadó-fizetési kötelezettség nem akkor keletkezik, amikor az üzemanyagot eladják, hanem amikor forgalomba kerül. A forgalmazási hely legtöbbször benzinkút, de nagy mennyiségű gázolaj megy cégek, mezőgazdasági üzemek saját tartályaiba is.
A forgalomba kerülési statisztika sajnos még csak december végéig áll rendelkezésre. 2016 utolsó három hónapjában több mint 1 milliárd liter gázolaj és 444 millió liter benzin került forgalomba, amely minimális 1,2, illetve 0,5 százalékos növekedés. Ennek az alacsony szintnek a oka részben a már említett szeptemberi megugrás a betárazás miatt. Ha ezt a benzin esetében az 5, a dízelnél pedig 10 forintos emeléssel szorozzuk, akkor 12,3 milliárd forint jön ki, de ennek egy részét a kereskedelmi gázolaj-felhasználás miatt visszaigényelték.
Hogy ezt az összeget mennyivel csökkentheti a visszaigénylés, azt nehéz pontosan megmondani. A fuvarozók és személyszállítók esetében a korábbi 7 forintos literenkénti visszatérítés 17 forintra nőtt, vagyis a szektort – legalábbis azokat, akik élnek a visszatérítés lehetőségével – nem érintette a növekedés. Tavaly összesen 7,7 milliárd forintot igényeltek vissza a cégek kereskedelmi gázolaj címén, azt megelőzően pedig 11 milliárdot. Ez azonban csak a kisebb része a teljes kedvezménynek a mezőgazdaságban dolgozók ugyanis hektáronként 97 liter üzemanyag adójának meghatározott százalékát igényelhetik vissza, ez pedig 2016-ban 28,1, azt megelőzően pedig 28,3 milliárd forintot tett ki.
Így ha a jövedéki adó miatti többletkiadás kevesebb is mint 12,3 milliárd, azt sem szabad elfelejteni, hogy az áfa magát a jövedéki adót is terheli a maga rekord magas 27 százalékos rátájával. Így azzal egészen biztosan nem lövünk mellé, ha azt állítjuk, hogy 10 milliárd forint körüli összeg folyhatott ki az autósok zsebéből az emelés miatt a tavalyi utolsó negyedévben.
A jövedékiadó-emelés óta eltelt négy hónapban, vagyis októbertől január végéig egyébként a benzin 3,1, a gázolajfogyasztás pedig 4,7 százalékkal nőtt a benzinkutakon.