Hibrid és hibrid autó között hatalmas különbség lehet – mutatjuk, hogy mekkora Hirdetés

Az autógyártás egyik leginkább vásárlásra csábító hívószava mostanság a „hibrid”, de nem mindegy, hogy az adott kocsiban pontosan milyen hibrid rendszer található. Áttekintjük az elterjedt megoldásokat.

Ha azt a szót halljuk, hogy hibrid, legtöbben vélhetően egy közelmúltbeli, de maximum néhány évtizedes környezetbarát autóra asszociálunk, noha már jóval korábban is léteztek hibrid meghajtású járművek. A világ első működőképes teljes értékű hibrid autóját 117 éve, 1900-ban készítették. Ez volt a Lohner-Porsche Semper Vivus, melyben akkumulátorok, villanymotorok és benzinmotorok is helyet kaptak, és amely autó tisztán elektromosan is képes volt suhanni.

Innen egy nagy ugrással jutunk el 2017-be, amikor is hazánk útjain kisautóktól kezdve, nagyobb családi autókon át a szupersportkocsikig rengeteg féle járművön felbukkan a hibrid jelzés. Ezek közül némelyiken még zöld rendszám is látható, de hogy pontosan mely hibridekre tehető fel a környezetbarátság ezen fémlapkája, nos azt kevesen tudják. Mint ahogy a hibridek közötti alapvető különbségekkel sincsenesk sokan tisztában.

Mi is az a hibrid?

Hibridnek azokat az autókat nevezhetjük, melyek a mozgásukhoz szükséges energiát több, egymástól eltérő működési elvű erőforrásból nyerik. Az esetek túlnyomó többségében a gyártók egy benzinmotort szoktak összepárosítani egy villanymotorral, ritkábban pedig dízelmotorral házasítanak össze elektromotort. A különböző erőforrások egymással történő kombinálása a célból történik, hogy a járműnek csökkenjen a fogyasztása és ezzel párhuzamosan a károsanyag-kibocsátása, adott esetben pedig némi extra teljesítménylöketet is kapjunk. Ezen a téren tehát spórolhatunk a hibridekkel, azonban a hozzáadott villanymotor és akkumulátor miatt vásárláskor némileg többet kell fizetnünk ezekért a kocsikért, mint normál társaikért.

Normál hibridek

Az úgymond hagyományos hibridek esetében a tulajdonosnak egyáltalán nem kell foglalkoznia a gépjármű elektromos rendszerével, az annak részét képező akkumulátornak a töltésével. Ezekbe az autókba jellemzően legfeljebb 2-3 kWh kapacitású akkumulátorokat szerelnek, melyek töltését a jármű számítógépe vezérli. A telepek töltését egyrészt a belsőégésű motor, másrészt pedig a fékezési energia visszatáplálása biztosítja. A tisztán elektromosan megtehető hatótáv általában 2-3 kilométer szokott lenni, amit egyes modellekből manuálisan elő lehet csalogatni, mások esetében viszont a számítógép vezérli a meghajtás módját.

Plugin verzió

A plugin hibridekbe általában kétszer-háromszor nagyobb kapacitású akkumulátorcsomag kerül, mint a normál hibrid társaikba, és a töltésről akár otthon, akár nyilvános töltőhelyeken maga a sofőr is gondoskodhat. Az egy teljes feltöltéssel tisztán elektromosan megtehető hatótávolság jellemzően 25-30 kilométer szokott lenni, de a közelmúltban érkezett legújabb modellek már 50-60 kilométeres e-hatótávolsággal bírnak. Könnyen kikövetkeztethető, hogy amennyiben két töltés között nem teszünk meg 25-30, illetve 50-60 kilométernél többet, akkor ezen autók akár 0 literes fogyasztás mellett is tartósan üzemeltethetők.

Olcsó zöldség

A jelenleg érvényben lévő hazai szabályozás szerint zöld rendszámot csak azok a hibridek kaphatnak, melyek külsőleg tölthetőek és tisztán elektromos üzemben minimum 25 kilométert el lehet velük autózni. Az új elektromos autókra érvényes 1,5 millió forintos állami támogatás semmilyen hibridre sem vehető igénybe, de a zöld rendszám által biztosított előnyök így is jelentősek. Nincs regisztrációs adó és vagyonszerzési illeték, nulla forint a teljesítményalapú gépjárműadó, és cégautóadót sem kell fizetni. Ezenkívül a fővárosban és több vidéki városban ingyenes a parkolás.

Lágy- és mikrohibridek

Mild-, vagyis magyarul lágyhibrideknek hívjuk azokat az autókat, melyek esetében a belsőégésű motor folyamatosan működik a haladás során. Vagyis ezek a kocsik lényegében egyetlen métert sem képesek megtenni tisztán elektromos módban. A kisteljesítményű elektromotorral és szerény kapacitású akkumulátorral szerelt lágy hibridek elektromos berendezései, így például a klíma akkor is működhet, ha a start/stop rendszer leállította a belsőégésű motort. A fékezési energiát ezen autók is képesek visszanyerni és a kis villanymotor nemcsak egy nagyobb méretű indítómotorként működik, hanem például induláskor és előzéskor kisegítheti a belsőégésű motort, ezáltal javítja a menetdinamikát és a hatékonyságot.

A mikrohibrid néven emlegetett négykerekűekre sokan már nem is mint hibridként, hanem egyszerű start/stop rendszeres hagyományos autókként tekintenek, melyek a piros lámpánál 0 károsanyag-kibocsátásra és fogyasztásra képesek. Apró előny a motor gyors újraindítási képessége, illetve a fékezéskor történő mozgási energia visszanyerése.

Izomhibridek

Néhány éve már a Forma–1-es autók is hibrid hajtásrendszerrel rendelkeznek, így nem meglepő, hogy napjaink közúti hipersportkocsijaiból sem hiányzik a kettős meghajtás. Ez esetben természetesen nem a fogyasztás- és emissziócsökkentés van fókuszban, hanem sokkal inkább a teljesítménynövelés. Egyes modellek ugyan képesek tisztán elektromosan gurulni, de csak rövidebb távokat, így zöld rendszámot nem kaphatnak. Mondhatjuk szerencsére, hiszen ezek a közel 1000 lóerős szörnyetegek nehezen nevezhetők zöldnek, környezetbarátnak.

Mennyi a tényleges fogyasztás?

A hibrid autók fogyasztása két összetevőből áll: egyrészt vennünk kell a literben számított üzemanyag-fogyasztást, másrészt pedig a kWh-ban mért áramfogyasztást. Míg 1 liter benzin a cikk írásakor körülbelül 350 forintba kerül, egy kWh áramért mintegy 38 forintot kell fizetnünk. Konkrét példaként vegyünk egy 100 kilométeres szakaszon 4 liter benzint és 6 kWh áramot fogyasztó autót, mely ezen útszakaszon 1400+228, azaz 1628 forinttal vékonyította a pénztárcánkat. Könnyen kiszámítható, hogy egy 9 kWh kapacitású aksis plugin hibrid otthoni árammal történő komplett feltöltése körülbelül 342 forintba kerül.

Ahogy a normál autók, úgy a hibridek esetében is vannak olyan trükkök, melyekkel jelentősen csökkenthető a fogyasztás. Érdemes elkerülni a padlógázas indulásokat, lassításkor és állóra fékezéskor pedig igen komoly mennyiségű elektromos energia nyerhető vissza a mozgási energiából. Az aktuális fogyasztásról, illetve visszatermelésről általában tájékoztat a műszerfal, így kis odafigyeléssel sokat spórolhatunk. Nemcsak magunknak, hanem a környezetnek is. Ma egyébként már napelemes hibridek is kaphatóak: tisztán napenergiából éves szinten akár 1000 kilométernyi extra hatótávolság is nyerhető.

Ajánlott továbbá mindig a fedélzeti navigációs rendszert használni, mert ha az autó tudja, hogy mi az úti célunk, akkor annak megfelelően optimalizálja a két meghajtási mód használatát. Például a városba bevezető úton nem használja el az áramot, amit ehelyett az utána következő városi szakaszra tartalékol.

Nehéz a választás?

A lágyhibridek sosem voltak túl vonzóak, 2017-ben pedig már pláne nem azok, így ha manapság hibridvásárláson törjük a fejünket, akkor leginkább a normál vs. plugin hibrid csatát kell lejátszani magunkban. Szerencsére ma már több olyan autó is kapható, mely mindkét hibrid változatban készül, sőt akár olyan típust is találhatunk, ami hibrid, plugin hibrid és tisztán elektromos verzióban is kapható. Vásárlás előtt mindenképpen érdemes kipróbálni ezeket, és az ezt követő matek után meghozni a végleges döntést.

Forrás: http://hvg.hu/cegauto/20170922_hibrid_auto_kulonbseg_toltes_benzinar_aram_koltseg

MEGOSZTOM: