A Legfelsőbb Bíróság teljesen egyetértett azzal, hogy a baleseti vészhelyzetet nem ő, hanem a gyalogos idézte elő, és azt is elismerte, hogy a KRESZ írott szabályait szinte teljes mértékben betartva autózott a hölgy.
Az ítélet érdemi részét mégis megtartotta, ugyanis kimondta: „a más által előidézett veszélyhelyzet elhárításának elmulasztása is alapul szolgálhat a járművezető büntetőjogi felelősségének megállapítására”.
Mindez a vezess.hu egy jogi cikkében szerepel, mint jogerős lezárása egy baleseti ügynek, amely jócskán elgondolkodtató.
Történt ugyanis, hogy egy esős estén egy étteremből elindult autóval egy barátnőit hazafuvarozó hölgy, majd elérték a település egyik gyalogátkelőjét, ahol a fényjelző készülés sárgán villogott az egyébként gyenge közvilágítású szakaszon.
Kb. 40 km/h-val haladtak, amikor is a sofőr – későbbi vallomása szerint – „ekkor mintha valaki hirtelen, heves léptekkel elindult volna jobbról, a zebra felé.” A sofőr sötét ruhás alaknak nevezte, a későbbi szakértői vizsgálatok szerint még féktávon kívül észlelte a gyalogost, aki valóban lelépett eléjük.
A hölgy hirtelen előrébb hajolt, rántott egyet a kormányon, és enyhe fékezésbe kezdett, de sajnos nem sikerült elkerülni a tragédiát. Egy buszhoz siető srácot gázoltak halálra.
A sofőr és az egyik utas ugyanazt vallotta:
Váratlanul, határozott tempóban lépett a zebrára a gyalogos, akit a tetőtől talpig sötét ruházata, és a borzasztó látási viszonyok miatt csak későn vettek észre. „Én első ránézésre abban sem voltam biztos, hogy emberi mozgást látok az út szélén. Két másodperc alatt történt az egész.”
A sofőr és a szakértők is megállapították, hogy nem futott az elgázolt fiú, de határozott, gyors létekkel közelítette meg a zebrát.
A Vezess olvasóinak is jogi tanácsokat adó Janklovics Ádám, közlekedési ügyekre szakosodott ügyvédet bízta meg a védelmével, miután az ügyészség halált okozó közúti baleset gondatlan okozásával vádolta meg őt.
Mint kiderült, nem volt teljesen pontos az emléke az autója sebességéről, a szakértők szerint 40-42 km/órás sebességgel haladt a Saab a gyalogos útra lépésének pillanatában. Az áldozatot pedig 40-45 méteres távolságból észlelte a járművezető, azaz féktávon kívül, ez nagyon fontos megállapítása a vizsgálatoknak.
Természetesen rögzítették a szakértők azt is, hogy rendkívül rossz látási viszonyok közepette vezetett a vádlott:
éjszakai sötétségben, zuhogó esőben, gyér közvilágítás mellett. Az áldozat pedig a sportcipőtől a baseball-sapkáig teljesen fekete ruhát viselt.
A vád: Halált okozó közúti baleset gondatlan okozása.
Ítéletében a bíróság kimondta, hogy a járművezető felelős halált okozó közúti baleset gondatlan okozásának vétségében.
Ezért a hölgyet egy évnyi fogházbüntetéssel sújtotta, és másfél évre bevonta a jogosítványát. A börtönbüntetés végrehajtását szintén másfél évre felfüggesztette a bíróság.
Az indoklás szerint a gyalogos és az autós egyaránt hibázott közlekedése során. Az elhunyt sértett váratlanul, hirtelen lépett le az úttestre egy közeledő jármű elé úgy, hogy nem győződött meg annak kockázatáról. Vagyis a vészhelyzetet ő idézte elő.
Az elítélt autós viszont – hiába haladt jóval az útvonalon engedett 50 km/órás sebesség alatt – nem az időjárási és a látási viszonyoknak megfelelő tempóval közlekedett. „Sebességét nem akképpen választotta meg, hogy az általa belátott féktávolságon belül minden olyan akadály előtt meg tudjon állni, amelyre az adott körülmények között számíthat.”
A sofőr terhére rótta a bíróság, hogy a gyalogos féktávolságon kívüli észlelése ellenére sem tudott megállni. Sőt, alig csökkentette a gázolás pillanatáig autója sebességét.
A sofőr az ügyvédjével fellebbezett, de ez teljesen hiábavaló volt.
Az ügyvéd ezután ún. felülvizsgálati indítványt nyújtott be a jogerős ügydöntő határozatok ellen. Szerinte ugyanis védence bűnösségének megállapítására a büntető anyagi jog szabályainak megsértésével került sor.
Álláspontja szerint ügyfele nem sértette meg a KRESZ szabályait.
Mivel nem róható fel közlekedési szabályszegés az autósnak (bőven a megengedett sebesség alatt haladt, és bizonyítottan reagált a vészhelyzetet előidéző gyalogos tettére), így bűnössége sem állapítható meg közúti baleset okozásának vétségében.
Az ügy jogerős lezárásaként azért kapott valami pozitívumot az elítélt autós:
A Legfelsőbb Bíróság ugyanis teljesen egyetértett azzal, hogy a baleseti vészhelyzetet nem a sofőr, hanem a gyalogos idézte elő, és azt is elismerte, hogy a KRESZ írott szabályait szinte teljes mértékben betartva autózott a hölgy.
Az ítélet érdemi részét mégis megtartotta, ugyanis kimondta: „a más által előidézett veszélyhelyzet elhárításának elmulasztása is alapul szolgálhat a járművezető büntetőjogi felelősségének megállapítására”.