Ha átterjed a tűz a kocsidra és nincs CASCO biztosításod, akkor nagy bajba kerülhetsz

Ha átterjed a tűz a kocsidra és nincs CASCO biztosításod, akkor nagy bajba kerülhetsz

2021-09-28 Facebook
Hirdetés

Nemrég számoltunk be róla, hogy az egyik soroksári bevásárlóközpont parkolójában egy BMW típusú személygépjármű kigyulladt. A tűz, az autóhoz közel parkoló autókra is átterjedt, amik szintén teljesen kiégtek.

VIDEÓ: Több autó, hatalmas lángokkal égett ki egy Soroksári bevásárlóközpont parkolójában

Ennek kapcsán érdekesnek tartottuk megosztani veletek a D.A.S. egy közleményét, amiben kifejezetten egy ehhez hasonló kérdéskörrel foglalkozik a jogvédelmi biztosító társaság.

“Első ránézésre egyértelműnek tűnik, hogy amennyiben valakinek az autója azért ég ki, mert egy másik járműről átterjedt rá a tűz, akkor a bennünket így ért milliós kárt egészen biztosan érvényesíthetjük valakin.

Közelebbről megnézve már egyáltalán nem ilyen rózsás a helyzet.

A károkozó jármű kötelező felelősségbiztosítója minden valószínűség szerint meg fogja tagadni a kifizetést.

A vonatkozó törvényi rendelkezés szerint ugyanis a kötelező biztosítás a jármű üzemeltetése során okozott károkra nyújt fedezetet. A gépjármű üzemeltetésének a fogalma jogszabályban nincs rögzítve, pontos határait így egy lassan változó gyakorlat alakítja.

Általában a veszélyes üzemi minőség megszűnéséig terjed így a felelősség, azaz amelyik kárt a jármű, mint veszélyes üzem okozza, az üzemeltetés által okozott kárnak minősül. A veszélyes üzemi jelleg megszűnésének időpontjával kapcsolatban azonban különböző elméletek vannak a gyakorlat által felvetett problémák miatt. Számos olyan ügy volt ugyanis, ahol pl. az éppen megálló/már megállt – azaz fő szabály szerint már nem veszélyes üzemnek minősülő – jármű ajtajának kinyitásával okoztak kárt.

Mára az az elfogadott, hogy a tevékenység fokozottan veszélyes jellege akkor nem áll fenn, amikor a gépjárművet szabályszerűen leállítják, elvégzik a teljes üzemen kívüli állapot létrehozásához szükséges tevékenységeket, és megszűnik a gépkocsi emberi irányítás alatt tartása.

Azonnal látszódik, hogy a kigyulladt parkoló autóra ezek a feltételek már teljesülnek, azaz nem beszélhetünk veszélyes üzemi jellegről, így elvileg üzemeltetés során okozott kár sem merül fel. Ez pedig azt eredményezi, hogy a biztosítónak sem kell helytállnia. Mivel a gyakorlat alakul, mindaddig, amíg pontos jogszabályi meghatározás nem lesz, nem zárható ki, hogy a parkoló jármű által okozott károkat is bevonja a bírói gyakorlat az üzemeltetés körébe, de erre eddig nem volt példa.

Így továbbra is kérdés, hogy ki felel a kárért?

A kártérítés kőbe vésett alapszabálya szerint kártérítési igényt ugyanis abban az esetben lehet érvényesíteni, amennyiben valaki másnak jogellenesen okoz kárt.

Mentesül a felelősség alól a károkozó, ha bizonyítja, hogy magatartása nem volt felróható.

Illusztráció / olvasónk fotója

Kérdés így, hogy van-e jogellenes magatartás az üzembentartó részéről, amikor mit sem sejtve este leparkol az autóval, és az másnapra kigyulladva megkárosít még 6 másik járművet? A kérdésre a válasz a tűz keletkezési okánál keresendő.

Hirdetés

Vagyis az a kérdés, miért gyulladt ki a jármű, és az felróható-e az üzembentartónak? Amennyiben nem, mert ő minden karbantartási kötelezettségének eleget tett, semmilyen olyan tárgyat nem hagyott a járműben, amiről ésszerűen feltételezhető, hogy akár tüzet is okozhat a távollétében, akkor ki tehet a tűzről? Mivel nem „természetes”, hogy járművek spontán égjenek, ezért rögzíthető, hogy valami hiba okozza a gyulladást.

A kulcskérdés az, hogy kinek a hibája? Ez lehet(ne) karbantartási hiba, szerelési munkálatra visszavezethető ok, gyári eredetű hiba, megállapítása szakkérdés.

A szerelési/karbantartási munkálatok hibás teljesítése esetén a szervizzel szemben léphetünk fel, a gyári kapcsolatban a Polgári Törvénykönyv tartalmaz szabályokat, így termékkárért a hibás termék gyártója tartozik felelősséggel.

Termékkárnak minősül a hibás termék által okozott halála, testi sérülése vagy egészségkárosodása miatt bekövetkezett kár; és a hibás termék által más dolgokban okozott, a kár bekövetkeztekor ötszáz eurónál nagyobb összegű kár, ha a károsodott dolog szokásos rendeltetése szerint magánhasználat vagy magánfogyasztás tárgya, és azt a károsult is rendszerint ilyen célra használta. Az igényérvényesítés kulcsa azonban az, hogy a termék hibás volta bizonyított-e.

Látható tehát, hogy a károsodott járművek vezetői akkor vannak megnyugtató helyzetben, ha rendelkeznek a káreseményre érvényes casco biztosítással. Ennek hiányában minden valószínűség szerint hosszadalmas jogi eljárás elé néznek. Ennek során jelentősége lesz a kötelező biztosító hozzáállának, a tűz okának, de még adott esetben annak is, hogy céges jármű károsodott-e.”

Forrás: D.A.S. / dr. Gombolai Éva
Borítókép: Illusztráció / olvasónk fotója

Sokan olvassák

Velünk tartasz?




Partnerünk

Országos Rendőr-főkapitányság

A biztonságosabb közutakért…

Támogatóink

hirdetés


hirdetés