Bárhonnan is nézzük, az üvegfóliázás korántsem hülyeség. Persze elsődleges népszerűségét annak köszönhette, hogy a fóliával sötétített autók megjelenése jó szín- ás árnyalatválasztással dögösebb. Azonban jóval több lehetőség rejlik az autóüveg fóliákban, és ez annak is köszönhető, hogy a technológiai fejlődés ebben az iparágban is sok újat hozott.
Először is nézzük, hogy mit és hová lehet fóliailag ragasztani. A kulcsmondat, hogy a bétől hátra bármit. Tehát az autó B-oszlopától hátrafelé a legsötétebb színezésű fólia is felrakható (ha van az autó mindkét oldalán visszapillantó tükör). Ez az új szabály azért volt fontos jó tíz éve, mert addig a hátsó szélvédőre sem lehetett rakni színezett fóliát, csak a hátsó oldalsó ablakokra.
Az első szélvédőre nem rakható sötétítő fólia ma sem, kivéve a lehajtott napellenző alsó éléig tartó szakaszt – tehát napvédő csík felrakható, itt nincs fényáteresztési korlátozás. A vezető melletti oldalablakokra (tehát a két elsőre) olyan fólia ragasztható, amelyet felrakva az adott üvegfelületen a külső fény 70 százaléka átjut. Ebben annyi a trükk, hogy nem a fólia fényáteresztését vizsgálják, hanem a már fóliázott üvegét. És ma igen kevés olyan autó akad, amelynek az oldalablakai színezetlen üvegből készülnének. A gyárilag színezett üvegek a külső fény 15-20 százalékát nyelik el, és ez is beleszámítandó a fóliázásnál. Tehát gyakorlatilag vagy szuperhalvány, vagy színezetlen fólia tehető az első oldalsó üvegekre.
De minek is tennénk átlátszó fóliát? Azért mert olyanokat is gyártanak már, amelyek a napsugárzás UV tartalmának a 99%-át visszaverik. Ez érdekes, mert ezáltal is csökken a felmelegedés: német TÜV mérés szerint a referencia autó utastere 24,6 celsius fokos külső hőmérsékletnél átlátszó, de UV-szűrős fóliával 29,6 fokra, fólia nélkül 38,2 fokra melegedett fel egységnyi idő alatt. Az UV-szűrés másodlagos előnye, hogy a hőérzet is csökken a kocsiban ülve, harmadlagos pedig, hogy lassítja az utastér berendezésének napfénynek kitett részein az anyagöregedést – ez jót tesz az autó általános állapotának, így az értéktartásának és eladhatóságának is. (A mai színezett fóliák is szűrik az UV-sugárzást).
És van még egy nem elhanyagolható érv a fóliázás mellett. Létezik biztonsági fólia is, amely célja kettős: egyrészt az autó feltörését nehezíti, másrészt balesetnél csökkenti az összetörő üvegek általi sérülésveszélyt, mindkét esetben a törött üveg összetartásával. Biztonsági szakértők szerint az autófeltörőnek körülbelül 10 mp-cel növeli a „munkaidejét” az utastérbe hatolásnál, és ez már jelentős abban a szakmában. Rendőrségi szakértőnk szerint az autófeltörésre szakosodottak a fényszűrő fóliás autókat is kerülik, mert már az is összetartja valamennyire a betört üveg darabjait, nem kell nekik a macera.
Az autó üvegeinek a fóliázására átlag fél napot és 30-60 ezer forintot kell áldozni. A munka- és az anyagköltség függ a kocsi méretétől, a fóliázandó üvegek mennyiségétől (kombi vagy kisautó), az üvegfelületek méretétől, és a választott fóliától is (fólia árakban a legolcsóbb-legdrágább között körülbelül 35 százalék a szórás).
A fóliázás az üvegek alapos letisztításával kezdődik. Ez kívül-belül szükséges, mert ugyan a fóliát belülről ragasztják fel, azonban a felrakás közben a szakembernek látnia kell a hibákat-légbuborékokat, nem zavarhatja a koszos üveg. A takarítás után kiszabják a fóliát, ez történhet sablonok alapján, vagy közvetlenül a kocsi üvegfelületeit használva. Úgy ügyeskednek, hogy a levágott darab körülbelül minden irányba 1 centiméterrel legyen nagyobb. A felesleget a pontos rászabásnál vágják le.
A leszabott darabok ragasztós oldaláról lehúzzák a védőfóliát, és alapos szappanos vizes aláfújással illesztik fel. A víz szükséges, hogy a fólia igazítható legyen, lényegében pontosan a helyére csúsztatják az üvegen. Ha ez megvan, elkezdik a víz és hab kiszorítását a fólia és az üveg közül. Műanyag spatulákat használnak, van többféle alakú, attól függ milyen a hozzáférhetőség és az üveg szélének a fedése: például tömítő kéderek által. Ügyesnek kell lenniük, hogy a mozgatható oldalablakoknál a vízlehúzók mögé is bemenjen a fólia, vagy a hátsó szélvédőknél a kalaptartó pereme alá, és még van több ilyen neuralgikus pont.
Régebben, a ragasztásos üvegrögzítési technológia elterjedése előtt a gumikéderes üvegeket gyakran kiszedték a fóliázáshoz, úgy lehetett igazán szép munkát végezni. Az ajtókból is sokszor kiemelték az üvegeket, ma már ez nagy macera lenne, ráadásul sok műanyag alkatrész eltörését is kockáztatnák. A mai autók esetén erre nemigen van lehetőség, illetve a javítóiparban is egyre inkább terjed a gyakorlat, hogy minél kevesebb megbontással oldják meg az adott szerelési-javítási feladatot. Így van ez a fóliázásnál is.
A fóliázásnál van pár olyan rész, ahol tudomásul kell venni, hogy ha nem is lesz csúnya, de fura. Mégpedig a fixen beragasztott oldalablakok szegélyénél, ahol látható a gyárilag „pöttyözött” perem. Ott kicsit fehéres lesz a szegély, mert ezek a „pöttyök” eltartják a fóliát. A biztonsági fóliák felrakása annyiban más, mint a fényszűrőké, hogy az anyaguk vastagabb, így előfordulhat olyan trükkös domború (vagy homorú) formájú hátsó szélvédő, amelyre nem lehet szépen felilleszteni: mivel a fólia merevebb, nem követi a formát,.
A víz teljes kiszorítása után a fóliát az üvegszéltől számítva 4-5 centiméteres sávban szárítják. Erre azért van szükség, hogy ne tudjon a fólia elmozdulni a helyéről, például egy ablaklehúzás miatt. Ugyanis a legalaposabb munka mellett is a felrakáshoz használt víz 1-2 százaléka az üveg és a fólia között marad. Ennek a maradéktalan kiszáradásához kell 1 hét. Onnantól vidáman terhelhető. A fóliások az első napra mondják, hogy kerülni kell az ablakhúzogatásokat.
A jól felrakott és jó minőségű fólia igen sokáig bírja. A neves gyártók garanciát is vállalnak, 3-10 év közöttit a fólia típusától függően. Ebben azt vállalják, hogy a fólia megtartja a hő- és fényvisszaverő tulajdonságát anélkül, hogy töredezne, repedezne, vagy szivárványosodna, és megtartja a tapadását (szakszerű felrakás után) hólyagosodás vagy leválás nélkül. Bár az új fóliáknak igen kopásálló a külső felülete, azért a garanciába nem tartozik bele, ha mechanikai hatásra összekarcolódnak, ami sokszor látható a sokszor le-fel húzogatott vezető oldali ablakoknál, ahol a por- és huzatzáróra ragadó ragadó por- és homokszemek karcolhatják.
Mikor fent van a fólia már csak pár hivatalos dologra van szükség. Például a fólia azonosítására szolgáló jóváhagyási jelölések felragasztására minden fóliázott üvegfelületre, és a műbizonylat átadására. Ezek nélkül az időszakos műszaki vizsgán kellemetlen helyzetbe kerülhet a kocsi tulajdonosa, ugyanis a hiányukban fóliával nem vizsgáztatják le a adott autót. Így ha valaki fóliázott üvegű használt autót vásárol, csak akkor tekintsék az ügyletben értéknövelő tényezőnek a fóliázást, ha megvan a műbizonylat is.
A cikk elkészítését az Audi Hungária támogatta.
Forrás: http://totalcar.hu/magazin/2017/03/17/neptuning_vagy_annal_azert_tobb/
