Éppen azokat az információkat nem hozza nyilvánosságra a rendőrség a Véda sebességmérőkkel kapcsolatban, amelyekből meg lehetne állapítani, hogy hasznosan költötték-e el az adófizetők 14,5 milliárd forintját.
Nagy sikerként tálalja a Magyar Idők a Véda rendszer bevezetését. Ennek fokmérője azonban nem a balesetek számának alakulása, hanem az a tény, hogy a felvételek alapján 462 147 esetben szabott ki a rendőrség bírságot.
A napilap szerint a gyorshajtásért 30-300 ezer forintot, a leállósáv indokolatlan használatáért alkalmanként 100 ezer forintot fizetnek a szabálysértők. A lejárt műszakiért 40-60 ezer forintot számláz a rendőrség, de a kézből telefonálásért, a záróvonal átlépése és a biztonsági öv mellőzése miatt is büntetnek.
A rendőrség azt közölte, hogy az ellenőrző rendszer feladata nem a pénzgyűjtés, hanem a közlekedésbiztonság javítása és a halálos közlekedési balesetek számának csökkentése.
A hatóság „halálos” baleseteket említ, ezek száma valóban csökkent az elmúlt években, szemben a súlyos és a könnyű sérüléssel járókkal, amelyeknél csak idén indultak el pozitív folyamatok.
Tavaly 1,8 százalékkal több baleset végződött halállal vagy sérüléssel. Ez 16 628 darabot jelent. Ezen belül a halálos balesetek száma (585) 3,4 százalékkal csökkent, a súlyosaké (4 911) stagnált, míg a könnyebbeké (10 833) 2,9 százalékkal nőtt. 2017-ben 3,8 százalékkal csökkent a balesetek száma.
Igazán akkor lehetne megítélni, mennyire sikeres a rendszer, ha kiderülne, hogy
- az ország mely pontján fordult elő a legtöbb és legsúlyosabb szabálysértés, amelyeket a rendszer rögzített,
- ha az ügyeket országos szinten lehetne összevetni,
- elárulná a rendőrség, hogy milyen távolságból tudnak értékelhető felvételt készíteni az eszközök,
- lennének lokális baleseti statisztikák a fix kamerák környékén.
Ezeket azonban a rendőrség vagy titkolja, vagy nem gyűjt adatokat.
Forrás: http://www.napi.hu/magyar_gazdasag/ezek_a_szupertraffipaxok_nagy_titkai.648910.html
MEGOSZTOM: