Két gépkocsivezető vált saját magatartása áldozatává Budapesten 48 órán belül. Inkább vélt, mint valós sérelmüket torolták meg más közlekedőkön, mindkét helyzetben koccanásos balesetet előidézve. – írja a police.hu
Autójukat büntetésből fékezték le ahelyett, hogy szilaj indulatukat igyekeztek volna megzabolázni.
Az első eset a XVII. kerületben történt május 11-én kora délután.
Egy buszsofőr tett bejelentést, elmondta, hogy egy személyautós elé vágott, majd minden ok nélkül csökkentette a tempóját, azaz: gyakorlatilag állóra fékezte a kocsit a busz előtt.
– A busz nem tudott megállni a féktávolságán belül vészfékező autós mögött, így nekiütődött – mondta Némethné Szaitz Johanna őrnagy, a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) közlekedés-baleseti osztályának vezetője. – A történteket a fedélzeti kamera rögzítette, a helyzet kialakulását a szemtanú járművezetők írták le. A buszsofőr elmondta, az ütközést megelőzően a KRESZ által szabályozott és megengedett módon használta elsőbbségét, a Pesti úton egy autóbuszöbölből kanyarodott ki a személykocsi elé. Néhány méter megtétele után arra lett figyelmes, hogy ugyanez a kombi a párhuzamos közlekedésre alkalmas út belső sávjában kigyorsított a busz mellett, majd elé vágott, és befékezett.
A sofőr, a 30 éves budapesti N. Dániel tagadta, hogy büntetőfékezésről lett volna szó. Elmondása szerint a jobbra tartási kötelezettségének eleget téve húzódott ki a külső sávba.
A manővert alig befejezve azonban egy kutyát észlelt a járda mellett, és megrémült, hogy az állat elé fog ugrani, ez késztette vészmegállásra.
A busz kamerafelvételén láttuk a hivatkozott állatot, annak felbukkanása azonban nem szolgálhatott mentségül a befékező számára.
A gazdája pórázon vezette, az is látszott, hogy a kutya fegyelmezetten halad a füvön, semmi jel nem mutatott arra, hogy az út felé tartana, és képes lenne beszaladni az úttestre.
A másik eset május 13-án játszódott le a Rákóczi hídon. Hiába a higgadt hajnali óra, itt is felment a pumpa, ezúttal egy idős férfinál.
– Ezt a szituációt is rögzítette a vétlen autós fedélzeti kamerája – folytatta Némethné Szaitz Johanna őrnagy. – A kocsi mint kés haladt a belső sávban Buda irányába. Azért döntött a belső sáv használata mellett, mivel balra szándékozott volna kanyarodni, tehát jó előre „besorolt” a majdani továbbhaladását szolgáló sávba, és nem ment a megengedett legnagyobb sebességgel.
Ezzel semminemű szabályba ütközőt nem tett, nem beszélve arról, hogy esetleges kihágásának elbírálása kizárólag a hatóságok jogköre. Azonban másként ítélte meg egy közlekedőtársa, aki a külső sávban elhaladt az autó mellett, majd irányjelző használata nélkül bevágott elé, és azonnal lefékezett. Ugyanaz játszódott le, mint a rákoskeresztúri ráfutásos balesetnél.
A hátul haladó nem tudott megállni, és nekiütközött a vészfékező gépjárműnek. A 67 éves budapesti K. László nem tett vallomást, a látottak alapján azt valószínűsítjük, hogy a másik autós szerinte poroszkálós haladása ösztönözte cselekedetére: bosszúból fékezett be előtte.
A két büntetőfékező ellen a BRFK közúti veszélyeztetés bűntettének megalapozott gyanúja miatt indított eljárást. Mindketten szabadlábon védekeznek, ám sem a további kihallgatásokra, sem a bírósági tárgyalásra nem érkezhetnek saját maguk által vezetett autóval.
– A törvényalkotó meglehetős szigorral bünteti az efféle veszélyeztető magatartást – magyarázta Némethné Szaitz Johanna őrnagy. –
A szándékos, beláthatatlan kimenetelű balesetek előidézésére alkalmas, indokolatlan, bosszú motiválta fékezés nem szabálysértési, vagy vétségi, hanem a legsúlyosabb, bűntetti alakzatba esik. Így a kiszabott szankciók a legsúlyosabbak.
A mellékbüntetés is igen komoly egy autós közlekedésre berendezkedett sofőr számára: a rendőrségnek ezekben az esetekben nincs mérlegelési lehetősége, a vonatkozó kormányrendelet értelmében a gyanúsított vezetői engedélyét azonnal elvesszük.
Az eljárás időtartama alatt a vétkesnek nincs módja azt visszakapni, bíróság dönt a vezetéstől való eltiltás idejéről. Ha a veszélyeztető magatartásával összefüggésben felmerül, hogy pszichésen alkalmatlan a vezetésre, később szigorított körülmények között kell számot adnia képességeiről.
Pályaalkalmassági vizsgálat során kell bizonyítania, hogy birtokában van az adott kompetenciáknak, és képes a közlekedéssel járó nyomást, a gyakorlatlanabb vagy éppen pont a rámenősebb közlekedők által előidézett helyzetek okozta pszichés igénybevételt felelősen helyén kezelni.
A KRESZ nem véletlenül fogalmazza meg, hogy közlekedni csak járművezetésre alkalmas állapotban lehet. Elsőként ezzel kapcsolatban mindenki az ittas vagy tudatállapot-módosító szerek által kiváltott bódult állapotra gondol, ezeket a behatásokat a jogszabályok egyértelműen büntetni rendelik.
A járművezető szubjektív, de felelős önvizsgálata szükséges ahhoz, hogy felmérje fiziológiai vagy lelki alkalmasságát, mielőtt volánhoz ül. Tragédiához vezethet, ha valaki elalszik vezetés közben, ugyanígy halált okozhat, ha túlontúl felpörgetett, rossz döntésekre sarkalló idegállapotban vesz részt a közlekedésben. Emberek vagyunk, óhatatlanul végbemennek bennünk lelki folyamatok, ha sérelmesnek, méltatlannak gondolunk egy helyzetet.
Lehet egészen rút dolgokat gondolni, lehet szitkozódni, a zenét feltekerni, akár a kormányra csapni is. Büntetőfékezni, móresre tanítani, leckéztetni, visszavágni, bármilyen veszélyeztető módon elégtételt venni tilos. Nem éri meg: sem erkölcsi, sem büntetőjogi értelemben.
A jelenkor technikai vívmányai már lehetővé teszik, hogy mind több járműben legyen fedélzeti kamera, amely tárgyilagosan dokumentálja a történteket, nem lehet tehát hazugságokkal félremagyarázni egy balesetet.
A rendőrök munkáját a vizsgálatok során a folyamatosan gyarapodó térfigyelő kamerák is segítik, emellett számos technikai és kriminalisztikai eszköz áll rendelkezésükre, hogy képesek legyenek rekonstruálni a történteket.
SZILÁGYI ATTILA
FOTÓ: BÉRES ATTILA, RENDŐRSÉG
Forrás: police.hu
MEGOSZTOM:
Országos Rendőr-főkapitányság
A biztonságosabb közutakért…
2022-ben oldalunk nyerte meg
“AZ ÉV PÉLDAÉRTÉKŰ KÖZLEKEDÉSBIZTONSÁGI TÁRSADALMI FELELŐSSÉGVÁLLALÓJA” díjat
