Az új KRESZ-tervezet szakmai körökben is heves vitákat váltott ki. A változások között találni újszerű, előremutató elemeket, de akadnak teljesen érthetetlen, sőt veszélyesnek tűnő szabályok is. Herpy Miklós közlekedési jogász szerint, ha a tervezet így lépne hatályba, bizonyos esetekben káosz alakulhatna ki az utakon, és a balesetek túlnyomó többségében mindkét fél hibásnak számítana. – közte cikkében az Index.hu
Dr. Herpy Miklós úgy látja, a szabályozás egy részét profi csapat dolgozhatta ki, más részét azonban laikus ötletek színesítik, így a gyakorlatban nehezen lenne alkalmazható.
Alaposan átalakulhat a KRESZ, ha a jelenlegi tervezetből jogszabály lesz. A közel ötvenéves szabályrendszerhez az elmúlt évtizedekben rengeteg bírói értelmezés és joggyakorlat társult, amelyek ma már sok esetben fontosabbak, mint maga a jogszabály szövege. Az új tervezet célja részben éppen az, hogy ezek közül több elemet hivatalosan is beemeljenek a KRESZ-be.
hirdetés
Herpy Miklós közlekedési jogász szerint a csomag egyszerre tartalmaz előremutató újításokat és nehezen értelmezhető, a gyakorlatban problémás szabályokat is.
Külön nevesítik a büntetőfékezést és a driftelést
Pozitív változásként említi a szakértő, hogy a tervezet egyértelműen tiltja a büntetőfékezést. Jelenleg a KRESZ csak a követési távolságot szabályozza, ezt használják ki azok, akik szándékosan fékeznek rá a mögöttük haladóra. A bírói gyakorlat már eddig is egyre inkább az elöl haladó felelősségét állapította meg ilyen esetekben, most viszont ez a szemlélet a szabályozás szintjén is megjelenhet.
Szintén újdonság, hogy a driftelés is konkrétan tiltott magatartás lenne. A szándékos farolás, csúsztatás szabálysértésnek minősülne, baleset esetén pedig már büntetőjogi felelősség is felmerülhet.
Bizalmi elv: alapelv, ami nélkül megbénulna a közlekedés
Az új KRESZ egyik fontos eleme a bizalmi elv rögzítése. Ez azt jelenti, hogy a közlekedő joggal bízhat abban, hogy a többiek betartják a szabályokat – egészen addig, amíg ennek ellenkezőjét nem észleli.
Dr. Herpy szerint enélkül a forgalom gyakorlatilag működésképtelenné válna: minden kereszteződésnél lassítani kellene, még zöld jelzésnél is, és az elsőbbségi helyzetek is folyamatos bizonytalanságot jelentenének.
-
Ne maradj le új videónkról
MIT MONDANA, HA EBBE VALAKI BELEHAL?
Új fogalmak: beláthatóság és láthatóság különválasztása
Előrelépés lehet, hogy a tervezet különbséget tesz a beláthatóság és a láthatóság korlátozottsága között. Nem belátható útnál eleve akadállyal kell számolni, míg rossz látási viszonyok között a sebességet úgy kell megválasztani, hogy egy várható akadály előtt biztonságosan meg lehessen állni.
Szintén új elem a suliövezetek megjelenése, ahol egységesen 30 km/órás sebességhatár lehetne érvényben az iskolák környékén.
Rollerek: besorolás van, logika kevésbé
Az elektromos rollerek szabályozása hiánypótló lenne, de a részletek már vitathatók. A kis teljesítményű rollerek a kerékpárokhoz, a nagyobbak a robogókhoz kerülnének. Ugyanakkor a kis rollerek esetében kötelező bukósisakot írnának elő, miközben a kerékpárosokra – főszabályként – ez továbbra sem vonatkozna.
Herpy Miklós szerint ez a megoldás a városi rollermegosztó rendszerek működését is ellehetetlenítheti.
Elsőbbség: fellazul a jobbkéz-szabály?
Az egyik leginkább vitatott pont az elsőbbség szabályozása. A tervezet szerint nem feltétlenül a jobbkéz-szabály lenne az elsődleges, hanem az, hogy ki kezdi meg előbb a manővert, vagy ki helyezkedik el „térben előbb”.
A jogász szerint ez a gyakorlatban szinte eldönthetetlen helyzeteket teremthet, különösen többsávos utaknál, ahol mindenki abba a sávba kanyarodhatna, amelyikbe szeretne, függetlenül attól, honnan érkezik.
Gyalogosok: szemkontaktus és többszöri „elsőbbség-ellenőrzés”
A gyalogosokra vonatkozó tervek is komoly kérdéseket vetnek fel. A zebrán átkelni szándékozónak a tervezet szerint mozgással jeleznie kellene a szándékát, meg kellene győződnie arról, hogy az autó meg tud állni, és szemkontaktust is kellene létesítenie a sofőrrel.
Ráadásul több sávos úton minden egyes sávnál újra ellenőriznie kellene a helyzetet.
A szakértő szerint ez életszerűtlen, és különösen az idősebb, lassabban közlekedő gyalogosokat hozná nehéz helyzetbe.
Felelősség és biztosítók: ki járhat jól?
Komoly vitát válthat ki az is, hogy az új tervezet az általános alapelveket és a speciális szabályokat azonos súllyal kezelné. Ez a gyakorlatban oda vezethet, hogy egy balesetnél gyakran mindkét felet hibásnak minősítenék.
Ez kármegosztást jelentene, ami elsősorban a felelősségbiztosítóknak kedvezne, miközben a károsultak – különösen a gyalogosok – jelentős összegektől eshetnének el.
Felemás tervezet, sok még a kérdőjel
Herpy Miklós szerint az új KRESZ-tervezet szakmailag nem egységes. Egyes részei átgondoltak és korszerűek, más pontjai viszont laikus megfogalmazásokat és a gyakorlatban nehezen kezelhető szabályokat tartalmaznak.
A jogász úgy véli, ebben a formában a tervezet komoly bizonytalanságot és akár káoszt is okozhatna a közlekedésben, ezért még jelentős finomításra van szükség, mielőtt hatályba léphetne.
