Büntetőfékezéssel torolta meg, hogy lassítania kellett, sikerült vele balesetet okoznia

Büntetőfékezéssel torolta meg, hogy lassítania kellett, sikerült vele balesetet okoznia

2021-10-11 Facebook
Hirdetés

Közúti veszélyeztetés bűntette miatt emelt vádat a Kaposvári Járási Ügyészség egy 50 éves férfi ellen, aki büntetőfékezéssel torolta meg, hogy egy elé besoroló autó miatt lassítani kényszerült. 

A kaposvári ügyészség által a napokban megvádolt férfi azonban sajátos módon értelmezte a közlekedési szabályokat, amikor tavaly novemberben Tompár irányából Kaposvár felé autózott a kétszer két sávos úton – adta hírül a kozlekedesbiztonsag.kti.hu. Az eset későbbi sértettje valamivel lassabban haladt nála, de nem annyival, hogy már ne tudott volna biztonságosan besorolni elé, amikor az út egy sávosra szűkült előttük.

Hiába tartott azonban kellő távolságot a besoroláskor, hiába nem veszélyeztette a későbbi vádlottat, még csak hirtelen és erős fékezésre sem kényszerítette, az annyira felhúzta magát azon, hogy az a másik jármű egyáltalán be mert sorolni elé, és emiatt neki kissé vissza kellett vennie az addigi tempójából, hogy azonnal rádudált és a fényszóró villogtatásával is jelét adta nemtetszésének.

De nem érte be ennyivel. Amint tudta, megelőzte. Alig, hogy visszatért a saját oldalára, a fékre lépett.

Az intenzív lassításnak forgalmi oka nem volt, a vádhatóság szerint egyértelmű, hogy a gyors egymás után még kétszer megismételt fékezés célja a mögötte haladó megleckéztetése volt.

A vádlott mögött haladó autósnak az első két büntető fékezést még sikerült kivédenie és elkerülni az ütközést, a harmadiknál azonban a kocsija orra az őt vegzáló autós autója hátsó lökhárítójának ütközött.

Szerencsére az eset kapcsán senki sem sérült meg. Azonban az ügyészség a Kaposvári Járásbíróságra benyújtott vádiratában ezzel együtt is bizonyítottnak látja a közúti veszélyeztetést, már csak azért is, hiszen a két autó mégiscsak koccant, még ha az anyagi kár sem túl jelentős.

A vádiratában az ügyészség az eset összes körülményére tekintettel felfüggesztett börtönbüntetés, pénzbüntetés és közúti járművezetéstől eltiltás kiszabására tett indítványt a bíróságnak.

Hirdetés

Az ügyészség az első esetben, főleg, ha nem történt személyi sérülés, nem küldi külön alkalmassági vizsgálatra az elkövetőt.

„Lehetőség van rá, de abból, hogy valaki egy adott szituációban bekattan és felelőtlen döntést hoz, még nem feltétlenül következik, hogy nem alkalmas a vezetésre”, – mondta dr. Mónok Andrea járási ügyészségi ügyész, a Somogy Megyei Főügyészség helyettes szóvivője

Mindig az adott eset összes körülményét mérlegelve dönt az ügyészség arról, hogy kéri-e a terhelt alkalmassági vizsgálatát vagy sem. A notórius visszaesőkkel szemben természetesen már nem ilyen megértő az ügyészség – tette hozzá.

Ez azonban nem jelenti azt, hogy aki először bukik meg büntetőfékezőként, az biztosan megússza az vizsgálatot. Akit ugyanis jogerősen fél évnél hosszabb időre tiltanak el a gépjárművezetéstől, az addig nem kapja vissza a jogosítványát, amíg részt nem vett egy számára előírt utánképzésen, aminek a végén sikeres vizsgát is kell tennie.

Az utánképzés idő és pénz, ami teher azoknak, akiket eltiltottak a vezetéstől vagy összegyűjtöttek 18 büntetőpontot és ezért vonták be időlegesen a jogosítványukat.

Azonban a vizsgálat arra is fényt deríthet, és a notórius visszaesőknél ez is a fő célja, hogy az illető miért nem képes betartani a közlekedési szabályokat, miért iszik rendszeresen, ha vezet, vagy miért nem képes együttműködni másokkal az utakon.

Forrás: kozlekedesbiztonsag.kti.hu

Sokan olvassák

Velünk tartasz?




Partnerünk

Országos Rendőr-főkapitányság

A biztonságosabb közutakért…

Támogatóink

hirdetés


hirdetés