Ha valaki rendszeresen vezet, és jár mélygarázsokba, bevásárlóközpontokba, tudja, milyen kegyetlenek tudnak lenni az automata sorompók.
Néha nem ad jegyet a gép, néha nem ismeri fel a rendszámot, néha idő előtt csukódik…
Jogosan lehetünk ilyenkor persze mérgesek, de az talán mégis túlzásnak tűnik, amit az alábbi úriember produkált hasonló szituációban…
MEGOSZTOM:
Személyautó karambolozott villamossal Szombaton 18:15 perc körül a Róbert Károly körút-Gidófalvy Lajos utca kereszteződesnél.
Információink szerint az egyes villamos a helyszínelés ideje alatt nem közlekedik.
MEGOSZTOM:
Három gépkocsi ütközött össze az M1-es autópálya 27-es kilométerszelvényénél, Herceghalom térségében, a főváros felé vezető irányban, a zsámbéki lehajtónál.
A mentők megállapítása szerint a balesetben hatan könnyebben megsérültek, megfigyelésre kórházba szállítják őket. A bicskei önkormányzati tűzoltók áramtalanították a kocsikat.
A forgalom szakaszosan halad az érintett útszakaszon. Ma hajnalban öt személygépkocsi is ütközött az autópályán, Győrszentiván térségében.
MEGOSZTOM:
A sofőr figyelmetlen volt, rossz volt a kocsi, nem értette a szabályokat – rengeteg magyarázat elképzelhető.
Ám az alábbi videónál ötletünk sincs. Hiszen látszik, hogy a sofőr tudja, nem neki van elsőbbsége,
szét is néz, látja is a közeledő kocsit, mégis, az utolsó pillanatban a gázra tapos.
A lecke fel van adva: ezt a balesetet magyarázd meg valahogy!
MEGOSZTOM:
A Slow Mo Guys ezúttal néhány autót vett kezelésbe, hogy szuperlassításban mutassák meg, milyen, amikor egy négytonnás golyó trafálja őket telibe.
Közel 10 millió követőt tudhat maga mögött a YouTube-on a The Slow Mo Guys nevű csatorna, amelynek szerkesztői – ahogy a csatorna nevéből is kitalálható –
különböző „kísérletekről” készítenek szuperlassított videókat. Ezúttal néhány autót zúztak le.
A videóban egy négytonnás faltörő golyóval „játszadoztak”, amivel néhány kiszuperált autót igyekeztek minél látványosabb módon lezúzni. Az eredmény önmagáért beszél:
A videót az Amazon szponzorálta, amellyel a The Grand Tourt szerették volna népszerűsíteni, így rögtön érthető is az autós tematika.
MEGOSZTOM:
Jelentős anyagi kárral járó baleset történt hétfőn kora este Miskolcon – írja a Minap. A beszámoló szerint az autós szabálytalanul kanyarodott a menetrend szerint közlekedő adventi villamos elé, ami így oldalról, nagy erőből ütközött a kocsinak.
A hírek szerint az anyagi kár jelentős, az autó négy utasa közül egy szenvedett könnyebb sérülést, őt ellátták.
MEGOSZTOM:
A Magyar Közút Nonprofit Zrt. csütörtökön feloldotta a forgalomterelést az M1-es autópályán Bicske térségében, Hegyeshalom irányába, de hétfőn egy kicsivel arrébb folytatják a munkát – adták hírül.
A burkolatjavítási munkákat december 18-án, hétfőn 8 órától folytatják és a tervek szerint kedden 23 órára befejezik. Ez alatt az M1-es autópályán Bicske térségében, Hegyeshalom irányába, a 40-es és a 41-es km szelvények között fix forgalomtereléssel zárják le a haladósávot.
Az erre közlekedők csak a belső forgalmi sávon tudnak majd haladni, 80 kilométer per órás sebességkorlátozás mellett.
A munkavégzés ideje alatt az autópálya jelentős forgalma miatt torlódás várható, így az utakon lévők hosszabb menetidővel számolhatnak!
MEGOSZTOM:
Nem mindennapi mutatvány élő közvetítés alatt kiütni egy oszlopot az épület alól.
Márpedig ennek az autósnak sikerült, amikor megcsúszott a hóban és nekihajtott a háznak, ami elől éppen a The Weather Channel munkatársai lapátolták a havat.
Szerencsére nem volt nagy a tempó, így az oszlopon kívül más nem sérült meg a balesetben.
MEGOSZTOM:
Ha valaki olyan balesetet szenvedett, amelyben kiesett a szélvédőn, azt is nehéz elhinni, hogy egyáltalán életben maradt vagy tud járni, nemhogy azt, hogy egy karcolás sem esett rajta.
Pedig az alábbi úriember így járt, egyszerűen csak kipottyant az ablakon, talpra.
Íme, a világ legszerencsésebb autósa!
MEGOSZTOM:
A hazai vezetők között egyre népszerűbbek az autóba szerelhető fedélzeti kamerák (menetkövetők vagy dashcamek), amelyek jó szolgálatot tehetnek egy közlekedési baleset körülményeinek tisztázásánál akár a biztosító, akár a bíróság előtt. Mennyire kockázatos az ilyen felvételek elkészítése és felhasználása? – így látja a jogász.
Kerényi Edmond, a Bán és Karika Ügyvédi Társulás jogásza összefoglalta a a fedélzeti kamerák használatával kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat és kockázatokat.
Melyek a fedélzeti kamerák használata melletti és elleni érvek?
A menetkövetők használatát jellemzően személy- és vagyonvédelmi okokkal indokolják. A menetkövetőkkel szembeni érvek elsősorban adatvédelmi aggályokat fogalmaznak meg: a felvételeken szereplő személyek a rögzítéshez nem adták meg az előzetes vagy utólagos hozzájárulásukat, a kamerák indokolatlan mértékben rögzítik mások privát szféráját és lehetőséget teremtenek a felvételekkel való visszaélésre is. A kamera a vezetőt is zavarhatja a kilátásban, növelve a baleset bekövetkeztének kockázatát.
Milyen előírásokat kell betartani a menetkövetők használatánál?
A fedélzeti kamerák szabályozása Európa országaiban sem egységes. Ausztriában súlyos pénzbüntetést is kiszabhatnak a dashcamet használók ellen, máshol pedig csak azt engedélyezik, hogy a már megtörtént balesetet rögzítsék vagy csak kizárólag magánhasználatra szánt felvételeket készítsenek. Magyarországon konkrét jogszabályi rendelkezés nem vonatkozik a fedélzeti kamerák használatára, így mindössze néhány jogszabályhely, a bírósági gyakorlat, illetve nagyrészt a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hivatal (NAIH) állásfoglalásai adhatnak támpontot. Általánosságban: a követendő magatartás annak függvényében alakul, hogy ki, milyen célból készíti a felvételeket, azok mit tartalmaznak és azokat milyen módon használja fel a készítője.
Magánszemélyként használhatok menetkövetőt?
Igen. ekkor csak abban az esetben nem kell betartanunk az adatvédelemmel kapcsolatos jogszabályi rendelkezéseket, ha a felvételeket kizárólag saját személyes célból készítjük el és ilyen célra is használjuk fel. Ezt a személyes célt a NAIH megszorítóan értelmezi:
Milyen a jogszerű magatartás?
A gyakorlatban az autóvezetők a felvételeket (az állásfoglalásban foglaltakkal szemben) jó minőségben, folyamatosan és a személyes adatok kitakarása nélkül rögzítik. Ilyen esetben a videón szereplők személyes adatainak védelme érdekében célszerű arról gondoskodni, hogy a rögzített felvételeket a kamera folyamatosan felülírja és csak (a konkrét esemény bekövetkezte előtti) néhány perces időtartamnyi adatmennyiséget rögzítse, kifejezetten azzal a céllal, hogy a bekövetkezett baleset, szabálysértés, bűncselekmény utóbb minél pontosabban rekonstruálható legyen.
Az elkészült felvételeket nem szabad nyilvánosságra hozni a személyes adatok felismerhetetlenné tétele nélkül (például az internetre feltöltéssel vagy bárki részére továbbítással), valamint azokat – további felhasználás hiányában – öt munkanap elteltével törölni kell, például ha a kisebb jelentőségű közúti balesetet követően a felvétel készítője semmilyen eljárást nem kíván indítani, vagy a megindított eljárásban a felvételek bizonyítékul felhasználását megtagadják.
Felhasználható bizonyítékként a felvétel a bíróságon vagy a biztosító előtt?
A NAIH-állásfoglalás figyelmen kívül hagyásával készített felvételek önmagukban alkalmasak arra, hogy mások személyiségi jogát megsértsék, azaz fennáll a lehetősége annak, hogy erre hivatkozva a felvételen szereplő személy eljárást kezdeményez velünk szemben.
A bírósági gyakorlat több esetben rögzítette, hogy a személyiségi jogokat sértő felvételek mint bizonyítékok alapvető célja ennek a közérdeknek a szolgálata, ezért a felvételek elkészítése és felhasználása nem tekinthető visszaélésnek, ha azok valóban bizonyítási céllal lettek rögzítve, és más módon a vezető nem tudná bizonyítani igazát.
A biztosítóknál egyelőre nem kristályosodott ki a bírósági gyakorlathoz hasonló „iránymutatás”, ugyanakkor a kárrendezés peren kívüli (olcsóbb és gyorsabb) rendezése vélhetően a felvételek mérlegelés alapján történő „befogadása” mellett szól az esetükben is.
Jövő május 25-től hatályba lép az új európai uniós adatvédelmi rendelet, amely nyomán a magyar adatvédelmi jogszabályok is módosulni fognak. Remélhetőleg ennek nyomán a fedélzeti kamerák céljával összefüggő, jelenleg még bizonytalan adatkezelési kérdések is némiképp tisztázódnak a jövőben, mivel e problémák a motoros, biciklis bukósisakokra szerelhető kamerák, vagy akár az okosszemüvegek kapcsán is felvethetők – fogalmazott Kerényi Edmond.
MEGOSZTOM:
A télies időjárás a mindennapos közúti közlekedés során is megváltozott feltételeket teremt: az utak csúszósabbak és a látási viszonyok a gyakrabban leszálló köd miatt rosszabbak.
Korábban is sötétedik, ráadásul a közelgő karácsonyi láz miatt a közlekedés minden résztvevőjének kicsit sietősebb is a dolga. Az I-Cell telematikai vállalat által regisztrált járműadatokból azonban kiderül, hogy a rossz idő ellenére sem vezet mindenki feltétlenül körültekintőbben-olvasható a portfolio.hu oldalán
Az i-Cell Kft. több mint 500, városi áruszállításban résztvevő, passzív közlekedésbiztonsági eszközzel felszerelt járművön végzett adatelemzésére támaszkodva hasonlította össze az autósok nyári és télre forduló vezetési szokásait, járműkezelési technikáját.
A közlekedésbiztonsági eszköz az első ütközésveszély, az irányjelzés nélküli sávelhagyás, a követési távolság, a gyalogos/kerékpáros/motorkerékpáros veszélyhelyzetek, valamint a sebességkorlátozások túllépésének felismerésére képes. Az eszköz által rögzített adatok – majd az adatbázisból kinyert statisztikák – alapján pedig pontosabb képet kaphatunk a két évszak vezetési tendenciáiról és legjellemzőbb veszélytípusairól.
A 2017 novembere során kinyert adatokból elsősorban a sebességtúllépésre, az első ütközésveszélyre és a követési távolság betartására vonatkozó riasztások eseményeinek növekvő gyakorisága mérhető.
A beküldött adatok túlnyomórészt (57%-ban) sebességtúllépésekről tanúskodnak, ráadásul ezekben az esetben a vizsgált autósok a sebességkorlátot több mint 35 km/órával lépték túl.
Az elemzés alapján fény derült arra, hogy hiába fordult hidegebbre az idő, a sofőrök még a nyáron (2017 júliusában) alkalmazott tempóhoz képest is vakmerőbbek, holott ebben az időszakban a szokottnál defenzívebb és kiegyensúlyozottabb vezetésre lenne szükség a balesetmentes közlekedéshez.
„A közlekedésbiztonsági eszközök a nyáron mért adatokhoz képest novemberben 26%-kal több ütközésveszélyt észleltek, ami azt jelenti, hogy a sofőrök ez idő alatt, csak emiatt legalább 3000 alkalommal kerültek kisebb-nagyobb veszélyhelyzetbe. Azt is látjuk, hogy 47%-kal lett gyakoribb a gyalogosokat túl közel észlelő riasztások száma is. A havazások és a fagypontkörüli hőmérséklet miatt az eszközök által észlelt közlekedési konfliktusok száma becsléseink szerint, a tavalyi adatokból kiindulva, összességében akár 15%-kal is megnőhet majd” – hangsúlyozta Farkas Károly, az i-Cell Kft. operatív igazgatója.
MEGOSZTOM:
Januárban indul a Mol-Limo, vagyis a Mol fővárosi carsharing szolgáltatása.
A flotta kezdetben 300 Volkswagen Up márkájú autóból áll majd, ebből 100 elektromos (e-Up) és 200 belsőégésű (benzines) jármű lesz. (Évente száz autóval bővül a flotta terveik szerint, és 2021-ig fokozatosan teljesen elektromossá válik.).olvasható a hvg.hu oldalán
A szolgáltatás használatához szükséges applikáció már készen van, a regisztráció online történik, vagyis nem kell majd személyes ügyintézés. A fogyasztónak az autó kiválasztása után 20 perc áll rendelkezésére, hogy az ingyenes foglalás törlése nélkül odaérjen a megjelölt gépkocsihoz. A tesztüzem már folyik a fővárosban.
A szolgáltatásért az alábbi díjakat kell majd fizetni:
A parkolás úgy van szabályozva, hogy a gépkocsik leparkolása az ügyfél feladata, de a szolgáltató költsége.
Nem autós Bubi
A Bubi és a Limo modellje egyébként teljesen más, mivel a Limo autókat a limozóna elnevezésű szolgáltatási területen belül bárhol fel lehet venni és le lehet rakni, nem kell őket gyűjtőpontra vinni, mint a Bubi esetében.
A másik különbség, hogy az autókat a Mol üzemelteti, míg a bringák üzemeltetését a BKK végzi, ott a Mol gyakorlatilag csak reklámfelületeket kap a pénzéért. Bár ez nem biztos, hogy az idők végezetéig így marad, mert a Pozsonyban hamarosan induló hasonló szolgáltatást például már más modellben képzeli el a csoporthoz tartozó Slovnaft: a Mol-leány ott üzemeltető is lesz.
MEGOSZTOM:
Ahogyan azt mi is közöltük, Csütörtökön délelőtt baleset miatt állt a forgalom a három főút találkozásánál lévő csomópontban.
Egy 61-es villamos és egy teherautó ütközött össze, a teherautó sofőrje megsérült.
MEGOSZTOM:
Miért vannak tele az útjaink csatorna-fedelekkel? Miért éppen a nyomvonalba rakják a legtöbbet? Miért nincsenek egy szintben az aszfalttal? – a vezess.hu utánajárt a csatornázási művek, az útépítő, az útfenntartó, és a biztosító pedig válaszolt az autóinkat kínzó örök problémával kapcsolatos kérdésekre.
400 ezer forintos kár keletkezett a fenti képen látható autóban. Az első kerekével ráhajtott egy csatornafedélre, amely felcsapódott a jármű aljára: összetört az ütköző, megsérült a bölcső, akkorát csapott a vaslap az autóra, hogy az egyik oldallégzsák is kinyílt. Az Aegon ügyfele rendőrt hívott, majd némi vizsgálódás után az útkezelő elismerte felelősségét.
A felcsapódó vaslap szélsőséges esete a minden autós által évtizedek óta elszenvedett csatornafedél-problémának, amely a hivatalos számok szerint sem tűnik el. Sőt, Budapesten növekszik a bejelentések száma: 2015-ben 214 alkalommal, 2016-ban 235-ször, 2017 első 11 hónapjában pedig 228-szor jelezték autósok a Fővárosi Csatornázási Műveknek (FCSM), hogy gond van valahol – tudta meg a Vezess.
Talán nem túlzás állítani, ezek a számok csak morzsáját jelzik a milliónyi felni- és futóműütődésnek, amit országszerte átélnek az autósok minden egyes nap.
Csak a fővárosban 6000 kilométernyi csatornahálózat húzódik, szinte kizárólag közterületek, közutak alatt, ami – tessék a kormányba kapaszkodni – 160 ezer aknafedlapot jelent. Ehhez jön még az utakra hulló csapadékvíz elvezetését segítő 86 ezer víznyelőrács, de jellemzően nem ezek okozzák a problémát, hiszen többnyire az út szélén vannak-írja a vezess.hu
„Teljesen általános és megszokott gyakorlat, hogy a csatornák az utak alatt futnak. Ennek fő oka az, hogy a csatornarendszer folyamatos és gondos üzemeltetést, továbbá üzemzavar esetén azonnali beavatkozást igényel a szennyvízelöntések, vagy más komolyabb veszélyhelyzet elkerülése érdekében. A csatornarendszer üzemeltethetősége érdekében elengedhetetlen, hogy a csatornák a közutakról elérhetők, üzemeltethetők, tisztíthatók, vizsgálhatók legyenek” – mondja Bátori Marianna FCSM-szóvivő. Szerinte így működik ez máshol is a világban, ráadásul Budapesten „lehetetlen lenne az utak mellett elhelyezni a csatornákat, erre egyáltalán nem áll rendelkezésre hely”.
Lehel Zoltán főmérnök árnyalja a képet a pénz behozatalával. „A csatorna-tulajdonos (azaz a megrendelő) érdeke, hogy minél kisebb ’ellenállás’ mellett készülhessen a munka a rendelkezésre álló forrás miatt” – válaszolta kérdésünkre az utóbbi években számos komoly útépítést végző Duna Aszfalt Zrt. szóvivőjeként.
Lehel szerint az útburkolat alá fektetett csatornák gyakorlatilag éppen a járműközlekedés folytonosságának biztosítása miatt nem kerülhetnek az út közepére. Az építés során ugyanis a forgalmat legalább az egyik sáv szabadon hagyásával fent kell tartani.
Ettől még lehetnének éppen a sávok közepén is, erre a főmérnök számokkal magyarázza el, hogy a gyakorlatban miért látjuk többnyire mégis másként. Szerinte a csatornák általában az 5,5 méter széles, négy számjegyű összekötő utak alatt futnak, ahol ugye 2,75 méter egy sáv szélessége. Ha ezek közepén bontanának, annyira közel lenne a padka (kb. 65 centire), hogy „elég kicsi” megtámasztást adna.
„Ezért az út közepe felé ‘tolják el’ a csatorna/közmű nyomvonalát, és akkor a keréknyomban vagyunk. A normál 7,5 méteres burkolatszélesség, azaz 3,75 méteres sávszélesség esetén megoldható lenne a sávközép, de ilyen szélességben csak az egy számjegyű, és jó esetben a két számjegyű utak épülnek, márpedig ilyen utakon kevesebb az utólagos csatorna-építés” – állítja a Duna Aszfalt Zrt. szóvivője.
Útépítéseknél az aknafedlapok szintbehelyezése az útépítést végző kivitelező feladata, dobja tovább egyből a labdát Bátori Marianna FCSM-szóvivő.
Útépítőként Lehel Zoltán főmérnök több okot sorol, ezek közül az elsőn az előbb leírtak miatt nem lepődünk meg: mivel nagyrészt a nyomvonalban fekszenek, a rajtuk milliószor áthajtó járművek okozta terhelés miatt elmozdulnak, majd a résekbe befolyó víz miatt elázik az alap, meggyengül az alátámasztás, megsüllyednek a fedlapok.
A 31 ezer kilométernyi vidéki úthálózatot fenntartó Magyar Közút Zrt. szerint eleve ha minden tökéletes az építésnél, akkor sincs meg a szintbeli azonosság. „A kivitelezéskor a kopó aszfaltréteget úgy kell teríteni az Útügyi Műszaki Előírás szerint, hogy annak szintje a műtárgy szintjénél 5-10 milliméterrel magasabban legyen” – állítja Pécsi Sándor Norbert szóvivő. Sőt, „sok csatornafedlap kialakítása is olyan, hogy a keret és a tányér közt szintbeli különbség van, azaz a tányér gyárilag alacsonyabban található”.
A fővállalkozóként jelenleg is több, fontos hazai utat építő Duna Aszfalt főmérnöke erre is mond két konkrét példát. Az első szerint a burkolatot csak a csatorna nyomvonalában állítják helyre, márpedig a javításnak teljes hosszban és az út teljes szélességében kellene történnie. Ekkor a burkolat felülete együtt dolgozik, és nem „külön életet él”, mint amikor csak a nyomban állítják helyre. Az álmegoldás magyarázata, hogy a jó javítás több pénzbe kerülne.
Másik magyarázata szerint az építéskor a földművet nem 10-20 centiméteres rétegenként külön tömörítve töltik vissza. „Nem várják meg a földmű konszolidációját, hanem rögtön ráépítik a burkolatot, ami aztán a földmű mozgása miatt megsüllyed. A konszolidációs időszak után pedig nem mennek vissza javítani, mert a szerződés lejárt, a garanciális időszakra pedig már az építő cég eltűnik, felszámolják. Nincs rá idő, mert a források elköltése éven belüli, a konszolidációs időszak pedig minimum egy tél, de inkább egy év!”
A Magyar Közút Zrt. minden szinten lát problémákat. „Jellemzően az épített beton műtárgy alapozásának elégtelensége vezet a süllyedéshez. Továbbá a keret szakszerűtlen alátámasztása is lehet jellemző ok. Útfelújításkor, a közműhálózat állapotának nem megfelelő felméréséből adódó hiányosságok is okozhatják a problémát, az előkészítés, a tervezés, vagy a költségvetés elkészítése során” – állítja Pécsi Sándor Norbert.
Hasonló tapasztalatai vannak a Fővárosi Csatornázási Műveknek is, amely szintén sorolja saját rossz tapasztalatait: hanyag kivitelezés, a szint rossz beállítása, nem az évszaknak megfelelő anyag alkalmazása, szintbeállító “papucsok” rossz beállítása vagy kihagyása, idő előtt forgalomráengedés a frissen javított fedlapra.
2004 óta használja az FCSM a Dura Level nevű szabadalmaztatott módszert, amely szigorú elvárásoknak megfelelő anyagok beépítésével elvileg biztosítja a beépítéskor a szintazonosságot, később pedig akadályozza a süllyedést. A módszert ingyen átadták szinte mindenkinek, mégsem szűnt meg a probléma
Főleg futómű-, de ritkábban motor- és karosszériasérüléseket is szereznek csatornafedelektől az Aegon ügyfeleinek autói. A biztosító ajánlja, hogy a tulajdonosok mindig fotózzanak, sőt érdemi járműkárnál hívják ki a rendőrséget helyszínelni. „Akár több százezres károk is előfordulnak. Minden esetben megnézzük az utat, hiszen ha felelőssé tehető a baleset okozója, akkor visszaköveteljük a kifizetett összeget és az ügyfél önrészét is” – mondja a Vezessnek Barsi Miklós, az Aegon gépjármű-kárrendezési vezetője.
Az útkezelőknek törvényi kötelezettsége a közutak, így a csatornafedelek állapotának ellenőrzése. Ennek megfelelően a Budapest Közút revizorai napi rendszerességgel jelentenek az FCSM-nek, amely maga is ellenőriz évente ezer kilométernyi csatornát a hatezerből. Ahol javítani kellene, oda alvállalkozót küldenek. Évente 1000-1500 aknalefedést (fedlap vagy víznyelőrács) cserélnek, vagy szintbe állítanak.
Vidéken a Magyar Közút útellenőrei jelentenek hasonló módon a szolgáltató felé, a helyzet ott is ugyanez: ha javítani kell, külsős kivitelezőt küldenek. Nekik nincs nyilvántartásuk az évente elvégzett javítások számáról.
Ha a csatornázási művek, az útépítő vállalat, és az ország úthálózatát fenntartó állami cég (vagyis a történet összes szereplője) mind-mind látja, tudja, javítja, sőt elmondja a sok-sok hibát, akkor ki a felelős?
MEGOSZTOM:
Eddig tisztázatlan körülmények között 2017. december 14-én 10 óra 30 perc körül egy villamos és egy teherautó ütközött össze Budapesten a XI. kerületben, a BAH csomópontnál, a Budaörsi úton. A rendelkezésre álló információk szerint a balesetben egy személy megsérült.
A rendőrök megkezdték a helyszíni szemlét, a baleset miatt torlódás alakult ki.
MEGOSZTOM:
