Az esetről a Pest vármegyei rendőrség számolt be Facebook oldalán.
„Egy örökkévalóságnak tűnt” – mondja Márk.
A bagi lehajtónál szaladt az autópálya rendőrhöz a kétségbeesett apuka. Alig hat hetes gyermekét tartotta karjában. A pici nem lélegzett…
Kovács Márk zászlósban – a mozdulatlan fiúcska láttán – csak egy pillanatra állt meg az ütő, aztán mentőt kért a helyszínre. Az Országos Mentőszolgálat mentőhelikoptert és minden mást is riasztott, miközben telefonon adta az újraélesztési feladatokat.
Márk és az apuka versenyt futottak az idővel, szavak, gondolkodás és megállás nélkül tették, amit a mentésirányító mondott: arcot, szájat fújtak, mellkast dörzsöltek. Egészen addig, amíg néhány perccel később meg nem hallották a tonnás követ vállukról legurító gyermeksírást!
A világ összes férfija közül minden bizonnyal ők örültek a legjobban ezeknek a hangoknak és azt kívánták, a fiatalúr soha ne hagyja abba!
Az M3 autópályán leszálló mentőhelikopter orvosa megvizsgálta a babát, majd kórházba vitték. A hős rendőr is odakanyarodott, hogy lássa, minden rendben van. Váltott még két szót az apukával, majd ment a következő küldésre.
Márk gyakorló apuka, hét és négyéves lurkói szolgálatból hazatértekor úgy szaladtak elé és kulcsolták át lábát: „Itt van Apa, a hős!” – Anya ugyanis mindent elmesélt nekik előzőleg…
Márk hangja többször is elcsuklott, míg visszaidézte a történteket, amelyek még mindig kicsit homályosak és zavarosak. Nem szégyenli, tegnap óta többször is megkönnyezte azt a boldogságot, bár akkor az a 9 perc egy örökkévalóságnak tűnt.
– írták meg a posztban!
Mi is ezúton gratulálunk és köszönjük!