Olvasónk sorait közöljük és egyben le vagyunk taglózva a történettől.
” Engedjétek meg hogy megosszam a ma délután eseményeit. (2020.10.12.)
Szokásos útvonalon megyek haza, Ajtósi Dürer/Hermina út sarka.
Állok a pirosnál, várom a zöldet.
Lassan – lassan, de zöldre váltott a lámpa és az előttem balra kanyarodó autót totál telibe verte egy piroson áthaladó úriember a kis renaultjával.
Mivel pont előttem történt és óriásit csattant, egyből félreálltam a padkára, hogy segítsek.
Kiugrom a kocsiból, dzseki fel, futás a sebesültekhez.
Szegény renaultosnak orrából, fejébol ömlik a vér, amiből jutott a kabimra, nadrágomra is. Másik sofőr fájlalja a mellkasát, nagyot húzott rajta az öv. Hívom a 112-t, conf call-ban a mentők, tűzoltók, talán a rendőrök is. Baleset címe, nevem bediktálva, a kedves hangú hölgy kéri, hogy ne menjek sehova, mert csak az én számom van meg nekik, várjam meg a (szuper jó fej!) rendőröket. Gyorsan kiértek, rendőr, mentő, tűzoltó, tréler.
Most jön a csattanó:
Jön hozzám az egyik biztos úr, hogy elkérné a személyim. Mondom, persze, jöjjön csak az autóban van.
HOPPÁ GERIKE, csak nem kilopták a táskád a jobb egyből,amíg te a vérzőnek segíteni próbáltál? Mit nem ertesz?!
Fekete táska jobb egyből kiemel, bukszából 52 ezer gyorsan zsebbe, majd a kedves a troli megállóba dobva hagyja a táskát (biztos nagyon nehez volt neki, vagy a fekete szín nem a kedvence?🤔)
– Ehhez mit tetszenek szólni? (Táskát végül megtalálta egy becsületes srác es megtalált. Iratok, pénztárca, fülhallgató benne, a bankkártyával, amit természetesen egyből letiltottam.)
Ha mondandóm zárni kívánnám, jókívánsággal, talán csak annyit.. nem kívánok rosszat, eléggé paraszt vagy te anélkül is.” – írja olvasónk.
Okoskodás, amit stresszhelyzetben az ember hajlamos elfelejteni:
Sajnos a jelenlegi közbiztonsági szintet tekintve azt tudjuk hozzáfűzni, hogy tanuljatok az esetből és ilyen esetben mindig zárjátok le az autót, valamint táskát, értékeket az utastérben ne látható helyen helyezzetek el.