Jellemző a keddi budapesti óriászivatar, illetve az ennek nyomán előálló, katasztrófaszerű helyzetekre, hogy ezekre a leginkább csak reagálni tudunk megfelelően, sem mint elkerülni őket. Egy hatalmas zuhéban, alig látva, bármikor megtörténhet a baj. Ha benne vagyunk az események sodrásában – jelen esetben a vízében –, törekedjünk legalább arra, hogy lépéstempóban, egyenletes, lassú sebességgel haladjunk, de ha van hely és mód, a legésszerűbb félreállni, várni kicsit, amíg elül a vihar – tanácsolja elsőként a Hyundai magyarországi importőrének műszaki területi vezetője, Dániel Ádám. Ha nem így teszünk megtörténhet az, hogy amint a kocsi orra tolja maga előtt a vizet, hullámok keletkeznek, és eljutunk ahhoz a problémához, amit a legkevésbé szeretnénk: vizet szívhat a motor.
Alapvetően mindegy, hogy benzines vagy dízel járművel történik ez, de az égéstérben a víznek nincs helye – mondja a szakember. A folyadék lényegében összenyomhatatlan, nem sűríthető, járó motornál az égéstérben ott lévő egyéb alkatrészekkel egyetemben fog valahogy helyet keresni magának, ennek nyomán pedig a szelepszárak, hajtókarok fognak meghajlani, esetleg törni. Ebből pedig nagyon komoly károk lehetnek.
Egy ilyen nagy esőzés esetén alapvetés, hogy nagyjából a felni közepét tekinthetjük olyan vízmélységnek, amin még gond nélkül átkelhetünk. Felette, az ajtók alsó vonalánál kezdődik, mondjuk úgy a riasztási fokozat, amikor már baj lehet. A motortérbe, illetve a kabintérbe is befolyhat a víz, a csatlakozók hiába kapnak cseppvédelmet, a komolyabb vízmennyiséget nem tolerálják. Az elektronika igen érzékeny az ilyesmire, egy óvatlan átkelés a pocsolyán, nagyon rövid távon kontakthibák forrása lehet. Arról nem is beszélve, hogy a féltengelyek mentén bejutó koszos víz milyen gyorsan el fogja használni a csapágyakat.
Még súlyosabb eset, amikor már felvetődik a gyanú, hogy a víz elérhette a szívócsonkot, még akkor is, ha éppen nem közlekedtünk az autóval. Ilyenkor a legfontosabb az, hogy ne indítsunk rá, mert abban a pillanatban ránk szakadhat a fentiek miatt egy komoly javíttatás költsége.
Ráadásul ezek azok a szituációk, amelyeknél hiába van casco-biztosításunk, saját magunkkal szúrhatunk ki. Elég sok biztosító kínál külön vízkárra is fedezetet, de érdemes, mint mindig, alaposan tájékozódni milyen esetekben. Sajnos egy ilyen utólagos ráindítás pont kifogásolható lehet egy eljárásban. Ha gyanús, hívjunk trélert, esetleg rendőrt is, hogy hitelesen legyenek dokumentálva a körülmények. Akinek viszont csak kötelező felelősségbiztosítása van, vélhetően elkönyvelheti a kárát.
A vizes kaland után sokat segíthet, ha elvisszük az autót egy szervizbe, szárításra, zsírozásra, átnézésre, sőt ahol van karosszériás kabin, ott infralámpával szokták kiszárítani a vizet kapott autókat. A korróziótól viszont, feltéve, hogy nem áll sokáig a vízben az autó, elsődlegesen nem kell tartani.
A hibridek, illetve elektromos autók elterjedésének korában felvetődik az is, ezek mennyire veszélyeztetettek. Dániel Ádám szerint az elektromos hajtásrész talán a legkevésbé kockázatos, a csatlakozók, az motorelektronika is komoly nedvesség elleni és érintésvédelmet kap, az akkumulátorokba is szinte kizárt, hogy víz kerüljön.
A hibridnél is a belsőégésű rész a gyenge láncszem, ott a fenti problémákra ugyan úgy kell figyelni. Attól pedig végképp nem kell tartani, hogy ha egy hibrid vagy elektromos autó belehajt egy mély tócsába, és műszaki problémája akad, mellette áramütést kaphatnak az embereket.
Forrás: http://hvg.hu/cegauto/20170524_mit_igen_es_mit_ne_ha_autoban_er_a_vizozon
