Az elmúlt évben három olyan buszbaleset is történt, ahol a buszsofőrnek nem diagnosztizált apnoéban – vagyis alvás közbeni légzéskimaradásban – szenvedett. Ezzel kezelték például a veronai busztragédia egyik sofőrjét is.
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) még 2015-ben módosította az egykori Népjóléti Minisztérium közúti járművezetők egészségi alkalmasságának megállapításáról szóló rendeletét, aminek hatására 2016-tól az alvás közbeni légzészavart is szűrni kell a jogosítvány megújításakor elvégzett alkalmassági vizsgán.
Csakhogy az orvosok saját bevallásuk szerint kevesen végzik el ezt a szűrést. „A praxisok 15 százaléában egyáltalán nem szűrik, 46 százalékukban csak rizikófaktor megléte esetén szűrik a betegséget gépjárművezetői engedélyhez szükséges orvosi vizsgálat során. Emellett csak a praxisok 39 százalékban dolgozó családorvosnál része rutinszerűen a szűrés” – írja az Egészségkalauz.
Akiknél felmerül a betegség gyanúja, azokat automatikusan alvászavar-szűrővizsgálatra kell beutalni. „Az egyes alkalmassági csoportba tartozó alvási apnoéban szenvedő pácienseknek háromévente, a hivatásos jogosítvánnyal rendelkezőknek pedig évente alvásdiagnosztikai központban végzett orvosi felülvizsgálaton kell részt venniük” – derül ki az Egészségkalauz beszámolójából.
Ennek célja, hogy kiderüljön, a beteg betartja-e a kezelés során kapott utasításokat, és/vagy szükséges-e a kezelés folytatása.
Forrás: http://hvg.hu/cegauto/20170416_jogositvany_alkalmassagi_vizsga