A parkolóőr megverte a vele együttműködni akaró autóst, aki ezért egymillió forint nem vagyoni kártérítést követelt a parkolóőr munkaadójától. A bíróság a kért összeg felét meg is ítélte. – írja a napi.hu
A Bírósági Határozatok Gyűjteményében megjelent jogeset egy nem mindennapi történettel indul. A parkolóőr – annak ellenére, hogy az autós együttműködött vele – hátulról megragadta annak a haját, visszahúzta, majd kétszer hasba ütötte. Végül a járókelők siettek az autós segítésére.
A büntetőbíróság elítélte a parkolóőrt, majd az autós a polgári bíróságon kért annak munkaadójától egymillió forint kártérítést. Előadta, hogy a bántalmazással járó hivatali intézkedés révén sérült az emberi méltósága, a közhatalom gyakorlása során kifejtett megalázó, embertelen, bűncselekményt is megvalósító bánásmód következtében.
Arra hivatkozott, hogy emiatt önbizalmát vesztette, fél egyedül közterületen tartózkodni, szorongások gyötrik.
Így látták első- ás másodfokon
Az elsőfokú bíróság a kért összeggel szemben csak 100 ezer forintot ítélt meg az autósnak. Az indoklás szerint a cég közterület-felügyelője államigazgatási jogkörben járt el, amikor a bűncselekményt elkövette.
A társaság abban az esetben mentesült volna a felelősség alól, ha a károkozás nem állna kapcsolatban az államigazgatási szerv közhatalmi szerepével. A bíróság a személyiségi jog megsértésének megállapítására irányuló igényt – a céggel szemben – nem találta megalapozottnak, mert az csak a tényleges jogsértővel szemben (a parkolóőrrel) lett volna érvényesíthető.
Az elsőfokú ítélet ellen mindkét fél fellebbezett és a másodfokú bíróság 500 ezer forintra emelte a kártérítést. Részletek az indoklásból: a másodfokú bíróság egyetértett az elsőfokú bírósággal abban, hogy a céget kártérítési felelősség terheli, mert hivatalos eljárásban, vagyis a hivatalos személy közhatalmi működése során történt a bántalmazás, ami a jogerősen elbírált bűncselekmény törvényi tényállásának eleme is, tehát a polgári perrendtartás szerint a bíróságot köti. Megalapozottnak tartotta a cég hivatkozását arra, hogy a betegség szintjét elérő, vagy elhúzódó pszichés állapotromlás bekövetkezését az autós szakértő igénybevétele nélkül nem tudta bizonyítani.
Azonban a normál, illetve átmeneti reakciókkal járó lelki állapot kialakulását szakértő nélkül is igazoltnak találta, mivel azt a büntetőeljárás során kihallgatott szemtanúk és az autós édesapjának vallomása is alátámasztotta.
Helytállónak találta az elsőfokú bíróság következtetését, hogy voltak a jogsértéssel összefüggésben az autós életminőségének romlását eredményező körülmények. Az elsőfokú bíróság által megítélt kártérítés összegét azonban nem találta az autóst ért hátrányok kiegyensúlyozására alkalmasnak, így azt felemelte.
Kinek adott igazat a Kúria?
A másodfokú, jogerős ítélet ellen a cég terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet a Kúriánál, de a legfőbb bírói fórum jóváhagyta a jogerős ítéletet.
Az indoklás szerint az ügyben eljárt bíróságok – a büntetőítélet tényállása alapján – helyesen állapították meg, hogy a cég alkalmazottjának bántalmazó magatartása folytán sérült az autós emberi méltósághoz fűződő joga, amely a nem vagyoni kártérítés iránti igényt megalapozza. A büntetőeljárás során meghallgatott szemtanúk vallomása, egybehangzóan igazolta azt, hogy a cég alkalmazottja az autóst az utcán, többek szeme láttára, megalázóan bántalmazta, amellyel kapcsolatban – figyelemmel az elkövetés módjára és körülményeire – megalapozottan fogadták el az eljárt bíróságok az ezzel okozati összefüggésben az autóst ért nem vagyoni hátrányokat.
A bántalmazás módja következtében elfogadható az autós érve, hogy emiatt elvesztette önbizalmát, szorong, fél egyedül közterületen tartózkodni, illetve idegenkedik az egyenruha látványától – fogalmazott a Kúria.
Forrás: napi.hu
Borítókép: illusztráció
MEGOSZTOM:
Országos Rendőr-főkapitányság
A biztonságosabb közutakért…
2022-ben oldalunk nyerte meg
“AZ ÉV PÉLDAÉRTÉKŰ KÖZLEKEDÉSBIZTONSÁGI TÁRSADALMI FELELŐSSÉGVÁLLALÓJA” díjat
