Ellopták, majd meglett. Darabokban. 🙁
Miért egyedi eset ez és miért nem fogunk össze minden ellopott autó megtalálásáért?
Jó kérdés. Mennyivel jobb hely lehetne a világ…
Néhány nap leforgása alatt több százezer ember tudta meg, hogy elloptak egy leültetett sárga Zsigulit, majd megtalálták, de sajnos csak a karosszériát csupaszon, szinte minden fontos alkatrésztől megfosztva.
Mi kell ahhoz, hogy egy ellopott autóért összefogjon a közösségi háló? – kérdezték tőlünk néhányan…
Magyarországon naponta sok-sok, ennél jóval nagyobb értékű autót lopnak el, mégsem mutatkozik meg a közösség ereje. Ott az autovadasz.eu, de ők sem csodatévők, csupán megteszik amit kell.
Viszont ami Tóth András Ladájánál történt, az valóságos csoda.
Mi azt gondoljuk, hogy a következő okok játszottak közre abban, hogy ennyien megosztották ezt az infót és ilyen rövid idő alatt megkerült az autó (egy része).:
Manapság az utcaképnek már nem része ez a típus, ezért ha véletlen egy lepukkant példányt látunk, még arra is felfigyelünk, hát még akkor, ha valaki időt, energiát, pénzt nem sajnálva épít meg egy ilyen autót.
A Ladások márpedig egy óriási közösség, sok-sok, kisebb-nagyobb klub létezik, ráadásul a szocialista autó szerelmesei is a típus rajongói és a tulaj, András ezeknek a közösségeknek aktív tagja volt.
„Ez csak egy Lada, nem egy több, akár 5-10-20 milliós autó”
Ez az, aminek igazából nincs jelentősége. Amennyiben Josh Cartu egyik Ferrariját lopnák el (Isten ne adja, na nem mintha anyagilag annyira megviselné), annak is híre menne, hiszen nem akárkié az autó…
Mikor a Facebookon ezek a közösségek egy ilyen esetet közzétesznek és pókhálószerűen elindul a lavina, akkor a „hírérték” miatt persze a média is felfigyel erre.
Ebben az esetben a médiaoldalak figyelmét a
megtaláláskor készített fotók ragadhatták meg igazán, amik egyébként társadalmilag sok oldalról váltottak ki az emberekből érzelmeket.
Gondoljunk bele, hogy egyfelől mennyire kisstílű az, amit ezek a fotók ábrázolnak, hiszen az ünnepek előtti tömött áruházak a jómódot sugallják minden évben, másfelől pedig ezek a képek más területeken a mély szegénység nem éppen halovány fényeit is keményen megjelenítették.
Tóth András, egy nagyszerű és pozitív ember, aki
így reagált:
„Végre itthon. Köszönöm mindenkinek, aki segített és aggódott az autó miatt. A kár jelentős, de lehetne sokkal rosszabb is. Ma hazahoztuk a kocsit ami nagy öröm, plusz így még jobban ki lehet aknázni az autóban lévő potenciált. Azokat amiket egy esetleges, másik jövőbeni projektre terveztem, az ebben a kaszniban fog megvalósulni. Tényleg hihetetlen, hogy mekkora összefogás alakult ki a téma mögött és még most is rengeteg olvasatlan üzenetem van, amikre csak holnap fogok válaszolni, mert akármennyire és szét van dúlva a kaszni, de megvan és így nyugodtan alszok.” – írja András a Facebook oldalán.