Ha az üzletszabályzatra hivatkozva tartja magánál a lízingcég a finanszírozott autó törzskönyvét, akkor azt jogszerűtlenül teszi, viszont ha él a vételi jogával és azért nem adja ki a törzskönyvet az ügyfelének, akkor nyert ügye van.

Aki vásárolt már – többnyire lízingcég által – finanszírozott autót, az tudja, hogy a kocsi törzskönyvét csak akkor kapja meg, ha szabályosan lejárt a futamidő. Addig a törzskönyv a lízingcég páncélszekrényében pihen.

A Bírósági Határozatok Gyűjteményében megjelent jogesetben egy magánszemély 2008. december első napján 3,7 millió forintért vásárolt egy Renault személygépkocsit, amelyhez a lízingcég 2,8 millió forint kölcsönt nyújtott, 5 évre, svájci frank alapon. A szerződésben kikötötték, hogy amíg a hitelt felvevő nem teljesíti a kötelezettségét, a lízingcégnek vételi joga van az autón. (A vételi jog azt jelenti, hogy egyoldalú döntéssel – a másik fél beleegyezése nélkül – megvásárolgatja a kocsit.) A cég üzletszabályzatában volt egy pont, amely kimondta, hogy a szerződés szabályos lejáratáig a lízingcégnél lesz az autó törzskönyve. A lízingcég 2003 áprilisában – miután az ügyfele nem fizetett – felmondta a szerződést és egyúttal élt a vételi jogával.

A per ekkor indult. A kölcsönt felvevő úgy vélte, hogy a közöttük létrejött szerződés érvénytelen, a felmondás jogszerűtlen. Emellett azt szerette volna, hogy  a lízingcég adja ki neki a törzskönyvet.

Az első két állítása hamar megdőlt, így a vita a törzskönyv kiadásáról folytatódott. Az első fokú bíróság az ítélete indokolásában – egyebek mellett – kifejtette, hogy a törzskönyv kiadására azért nem látott lehetőséget, mert az üzletszabályzat szerint annak visszatartása a kölcsönszerződés egy atipikus biztosítékát jelentette. A protestáló a tartozását a felmondást követően sem rendezte, így a lízingcég jogosult a törzskönyvet magánál tartani.

A magánszemély fellebbezett az ítélet ellen, mire a másodfokú bíróság kötelezte a lízingcéget a törzskönyv kiadására. Szerinte nem volt megállapodás a felek között a szerződés – törzskönyv birtoklásával történő – atipikus biztosítására. Az üzletszabályzat nem értelmezhető így, az csak a lízingcég vételi jogát biztosító, járulékos jogosultság.

Erre fel a lízingcég felülvizsgálatot kért a Kúriától, amely megállapította, hogy a törzskönyv birtoklása nem illette meg, márpedig ha a birtoklásra nincs más jogalapja, akkor köteles a törzskönyvet kiadni. Viszont jogszerűen élt a lízingcég a vételi (opciós) jogával és ez alapján jogosulttá vált a törzskönyv birtoklására.

Forrás: http://www.napi.hu/magyar_gazdasag/ezt_jo_ha_tudja_az_auto_egyik_legfontosabb_iratarol.631564.html