VILÁGGÁ KÜRTÖLNÉD?
Küldd be nekünk itt:
videó, fotó, bármi...

Ártatlan egy közúti baleset gyorshajtója – döntött a Kúria

Csatlakozz Viber Közösségünkhöz
itt:

Érdekes döntést hozott a Kúria egy közlekedési baleset esetében!

“Nem tartozik büntetőjogi felelősséggel a bekövetkezett balesetért a védett úton sebességtúllépéssel közlekedő, elsőbbséggel rendelkező jármű vezetője, ha a baleset az elsőbbségi joga megsértése miatt következett be, és a balesetet csupán a megengedett sebességet el nem érő sebességgel közlekedve háríthatta volna el – a Kúria eseti döntése.” – írja a jogaszvilag.hu

Ami a tényállást illeti, az I. r. terhelt tehergépkocsival városi belterületen közlekedett a mellékút irányába, a II. r. terhelt pedig a mellékúton közlekedett személygépkocsival, a jobb hátsó ülésen a sértettet szállítva. Az I. r. terhelt kereszteződés előtt bár megállt az elsőbbségadás kötelező jelzőtábla előtt, azonban ezt követően figyelmetlenül kikanyarodott jobbra, melynek során nem biztosított elsőbbséget a neki balról, a 60 km/órás megengedett sebesség helyett 77-83 km/óra sebességgel érkező II. r. terheltnek. A II. r. terhelt vészfékezése és balra kormányzása ellenére azonban a kocsi nekiütközött az I. r. terhelt tehergépkocsijának, aminek következtében a sértett 8 napon túl gyógyuló sérülést szenvedett.

Az első- és másodfokú eljárás

A II. r. terheltet az eljáró járásbíróság bűnösnek találta közúti baleset okozásának vétségében [Btk. 235. § (1) bekezdés], döntését a másodfokon eljáró törvényszék helybenhagyta. Az eljárás során azt rótták a II. r. terhelt terhére, hogy nem tett eleget a közúti jelzések rendelkezéseinek [KRESZ 3. § (1) bekezdés b) pont], figyelmen kívül hagyta a sebességkorlátozásra vonatozó előírásokat, és ezért nem tudott eleget tenni az általános baleset-elhárítási kötelezettségének [KRESZ 3. § (1) bekezdés c) pont].

 

A felülvizsgálati kérelem tartalma

A megyei főügyészség a II. r. terhelt felmentése érdekében nyújtott be felülvizsgálati indítványt, mivel álláspontja szerint a büntető anyagi jog szabályainak megsértésével került sor a bűnösség megállapítására. Meglátása szerint a II. r. terhelt sebességtúllépése a büntetőjogi felelősségét megalapozó közlekedési szabályszegésként nem értékelhető, mivel a II. r. terhelttől elvárható lassító fékezés esetén a megengedett legnagyobb sebességgel (60 km/órával) történő haladás mellett sem kerülhette volna el biztonsággal a baleset bekövetkezését. Annál kisebb sebességgel haladás pedig tőle az adott körülmények között nem volt elvárható, ezért a II. r. terhelt nem valósított meg bűncselekményt.

A Kúria megállapításai

A Kúria alaposnak találta a felülvizsgálati indítványt.

A közúti baleset gondatlan okozásának a vétségét az követi el, aki a közúti közlekedés szabályainak a megszegésével másnak vagy másoknak gondatlanságból súlyos testi sértést okoz.

Ebből következően a büntetőjogi felelősség megállapításának feltétele a közúti közlekedés szabályainak a vétkes megszegése; a szabályszegéssel okozati összefüggésben baleset, súlyos testi sértés bekövetkezése és az, hogy az eredmény tekintetében az elkövető gondatlan bűnössége megállapítható legyen.

A Kúria úgy ítélte meg, hogy az objektív veszélyhelyzet akkor alakult ki, amikor az I. r. terhelt a kanyarodás megkezdésekor figyelmetlenül hajtott ki jobbra.

A szakértő megállapította, hogy az I. r. terheltnek a kereszteződésben leállított gépkocsiból a másik gépkocsi az ütközési ponttól 132 méterre vált láthatóvá, vagyis a balról érkező személygépkocsit elinduláskor, s az elindulás előtti körültekintéskor is láthatta. Éppen ezért a Kúria is arra az álláspontra helyezkedett, hogy a II. r. terhelt sebességtúllépésben megnyilvánuló KRESZ szabályszegő magatartása nem áll okozati összefüggésben a baleset bekövetkezésével. A II. r. terhelt gépkocsijával a balesetet lassító fékezéssel, 60 km/órával, vagyis a legnagyobb megengedett sebességgel sem kerülhette volna el biztonsággal, ugyanakkor az I. r. terhelt által hirtelen előidézett veszélyhelyzet okából a megengedettnél kisebb sebességgel közlekedés az adott körülmények között nem volt tőle elvárható.

Mindezek alapján a Kúria meglátása szerint a II. r. terhelt büntetőjogi felelősségének a megállapítására a közúti baleset gondatlan okozásának vétsége bűncselekmény tekintetében a büntető anyagi jog szabályainak a megsértésével került sor, cselekménye nem valósított meg bűncselekményt így a támadott határozatot megváltoztatta, és a terheltet bűncselekmény hiányában felmentette az ellene emelt közúti baleset gondatlan okozásának vétsége vádja alól.

Az ismertetett döntés (Kúria Bfv. II. 503/2017.) a Kúriai Döntések 2018/5. számában 136. szám alatt jelent meg.

Forrás: http://jogaszvilag.hu/rovatok/szakma/artatlan-a-kozuti-baleset-gyorshajtoja

Borítóképünk illusztráció!

MEGOSZTOM:

Figyelem!

A cikk 90 napja nem volt frissítve, ezért a benne szereplő információ elavult lehet.

Tetszik oldalunk?

Támogatóink


hirdetés



hirdetés



hirdetés

Itt is kövess…


KERÜLETI FACEBOOK CSOPORTJAINKHOZ

CSATLAKOZZ ITT:
 

INKÁBB VIDEÓT NÉZNÉL, MINT OLVASNÁL???
IRATKOZZ FEL:
 

VIBER KÖZÖSSÉGÜNKHÖZ
CSATLAKOZZ ITT:


MÉDIA SZEREPLÉSEINK
Kattints és nézd meg szerepléseink:
 

Katt ide!

Ajánlott

(szponzorált tartalmak)
MEGJELENNÉL ITT ?
Katt ide!

Hirdess nálunk

TURBÓZD FEL VELÜNK CÉGED KOMPLETT KAMPÁNNYAL

Banner PR cikk Termék, szolgáltatás bemutatás (Élő, vagy vágott videó)

Kérj egy ajánlatot ide kattintva!

Társ-Facebook csoportjaink


 

Társ-oldalunk

e-autosok.hu

Elektromos autók – Tesztek – Hírek

Ártatlan egy közúti baleset gyorshajtója – döntött a Kúria

  1. Szeretném kicsit árnyaltabban értékelni a helyzetet. Van egy határ, ahol a gyorshajtás már nem fér bele az elsőbbségi jogok megkövetelésébe. Tehát aki 50 km/h megengedett sebesség helyett 100 km/h-val megy az ne akarjon feltétlen elsőbbséget mert a többi közlekedő joggal feltételezi, hogy Ő is szabályosan közlekedik. Látják, de Ő fele idő alatt odaér, mint normál esetben. Erre számítva egyszerűen nem lehetne közlekedni. Úgy tudom, hogy a KRESZ szerint “zavarhatja” az elsőbbségre jogosult járművet. Tehát megtorpanásra, lassításra kényszerítheti. A példában szereplő 60 helyett 80-nal menni, azt hiszem határeset. Azért egy gyorshajtásos büntetést kaphatott volna a felmentett sietős kolléga. Egyébiránt azt hiszem ügyvéd és egyéb kérdése az ítélet, nem pedig a tényleges közlekedési helyzet.

Vélemény, hozzászólás?