TAPASZTALTÁL VALAMIT, AMIRŐL ÍRJUNK???
Küldd el nekünk ide kattintva:  

Ártatlan egy közúti baleset gyorshajtója – döntött a Kúria

Hirdetnél itt??? Kérj egy ajánlatot! Katt ide!

SOS Autóklíma töltés
hirdetés

Érdekes döntést hozott a Kúria egy közlekedési baleset esetében!

“Nem tartozik büntetőjogi felelősséggel a bekövetkezett balesetért a védett úton sebességtúllépéssel közlekedő, elsőbbséggel rendelkező jármű vezetője, ha a baleset az elsőbbségi joga megsértése miatt következett be, és a balesetet csupán a megengedett sebességet el nem érő sebességgel közlekedve háríthatta volna el – a Kúria eseti döntése.” – írja a jogaszvilag.hu

Ami a tényállást illeti, az I. r. terhelt tehergépkocsival városi belterületen közlekedett a mellékút irányába, a II. r. terhelt pedig a mellékúton közlekedett személygépkocsival, a jobb hátsó ülésen a sértettet szállítva. Az I. r. terhelt kereszteződés előtt bár megállt az elsőbbségadás kötelező jelzőtábla előtt, azonban ezt követően figyelmetlenül kikanyarodott jobbra, melynek során nem biztosított elsőbbséget a neki balról, a 60 km/órás megengedett sebesség helyett 77-83 km/óra sebességgel érkező II. r. terheltnek. A II. r. terhelt vészfékezése és balra kormányzása ellenére azonban a kocsi nekiütközött az I. r. terhelt tehergépkocsijának, aminek következtében a sértett 8 napon túl gyógyuló sérülést szenvedett.

Az első- és másodfokú eljárás

A II. r. terheltet az eljáró járásbíróság bűnösnek találta közúti baleset okozásának vétségében [Btk. 235. § (1) bekezdés], döntését a másodfokon eljáró törvényszék helybenhagyta. Az eljárás során azt rótták a II. r. terhelt terhére, hogy nem tett eleget a közúti jelzések rendelkezéseinek [KRESZ 3. § (1) bekezdés b) pont], figyelmen kívül hagyta a sebességkorlátozásra vonatozó előírásokat, és ezért nem tudott eleget tenni az általános baleset-elhárítási kötelezettségének [KRESZ 3. § (1) bekezdés c) pont].

 

A felülvizsgálati kérelem tartalma

A megyei főügyészség a II. r. terhelt felmentése érdekében nyújtott be felülvizsgálati indítványt, mivel álláspontja szerint a büntető anyagi jog szabályainak megsértésével került sor a bűnösség megállapítására. Meglátása szerint a II. r. terhelt sebességtúllépése a büntetőjogi felelősségét megalapozó közlekedési szabályszegésként nem értékelhető, mivel a II. r. terhelttől elvárható lassító fékezés esetén a megengedett legnagyobb sebességgel (60 km/órával) történő haladás mellett sem kerülhette volna el biztonsággal a baleset bekövetkezését. Annál kisebb sebességgel haladás pedig tőle az adott körülmények között nem volt elvárható, ezért a II. r. terhelt nem valósított meg bűncselekményt.

A Kúria megállapításai

A Kúria alaposnak találta a felülvizsgálati indítványt.

A közúti baleset gondatlan okozásának a vétségét az követi el, aki a közúti közlekedés szabályainak a megszegésével másnak vagy másoknak gondatlanságból súlyos testi sértést okoz.

Ebből következően a büntetőjogi felelősség megállapításának feltétele a közúti közlekedés szabályainak a vétkes megszegése; a szabályszegéssel okozati összefüggésben baleset, súlyos testi sértés bekövetkezése és az, hogy az eredmény tekintetében az elkövető gondatlan bűnössége megállapítható legyen.

A Kúria úgy ítélte meg, hogy az objektív veszélyhelyzet akkor alakult ki, amikor az I. r. terhelt a kanyarodás megkezdésekor figyelmetlenül hajtott ki jobbra.

A szakértő megállapította, hogy az I. r. terheltnek a kereszteződésben leállított gépkocsiból a másik gépkocsi az ütközési ponttól 132 méterre vált láthatóvá, vagyis a balról érkező személygépkocsit elinduláskor, s az elindulás előtti körültekintéskor is láthatta. Éppen ezért a Kúria is arra az álláspontra helyezkedett, hogy a II. r. terhelt sebességtúllépésben megnyilvánuló KRESZ szabályszegő magatartása nem áll okozati összefüggésben a baleset bekövetkezésével. A II. r. terhelt gépkocsijával a balesetet lassító fékezéssel, 60 km/órával, vagyis a legnagyobb megengedett sebességgel sem kerülhette volna el biztonsággal, ugyanakkor az I. r. terhelt által hirtelen előidézett veszélyhelyzet okából a megengedettnél kisebb sebességgel közlekedés az adott körülmények között nem volt tőle elvárható.

Mindezek alapján a Kúria meglátása szerint a II. r. terhelt büntetőjogi felelősségének a megállapítására a közúti baleset gondatlan okozásának vétsége bűncselekmény tekintetében a büntető anyagi jog szabályainak a megsértésével került sor, cselekménye nem valósított meg bűncselekményt így a támadott határozatot megváltoztatta, és a terheltet bűncselekmény hiányában felmentette az ellene emelt közúti baleset gondatlan okozásának vétsége vádja alól.

Az ismertetett döntés (Kúria Bfv. II. 503/2017.) a Kúriai Döntések 2018/5. számában 136. szám alatt jelent meg.

Forrás: http://jogaszvilag.hu/rovatok/szakma/artatlan-a-kozuti-baleset-gyorshajtoja

Borítóképünk illusztráció!

MEGOSZTOM:

Tetszik oldalunk?


Dobj fel témát kerületi FB csoportjainkban!
CSATLAKOZZ ITT:  


MÉDIAMEGJELENÉSEINK
Kattints és nézd meg szerepléseink!
(ezért hirdess nálunk)

Garázs csoportunk

(szponzorált tartalmak)
MEGJELENNÉL ITT ?
Katt ide!

Nélkülük nem lennénk


Hirdetés

Hirdetés

Hirdetnél itt??? Kérj egy ajánlatot! Katt ide!

Ártatlan egy közúti baleset gyorshajtója – döntött a Kúria

  1. Nagyon helyes.sok balfasz lefossa ha kozeledsz akkoris kijon.kocsogok

  2. Akkora egy surmo parasztok vagytok.miaz hogy 140 ti faszopok.klikvadasz szarok vagytok nem tudtok mar egy normalis cikket irni csak uszitani de caak addig amig le nem tiltatom a szaros oldalatokat mint a moslekeokat 😁😘

  3. Szeretném kicsit árnyaltabban értékelni a helyzetet. Van egy határ, ahol a gyorshajtás már nem fér bele az elsőbbségi jogok megkövetelésébe. Tehát aki 50 km/h megengedett sebesség helyett 100 km/h-val megy az ne akarjon feltétlen elsőbbséget mert a többi közlekedő joggal feltételezi, hogy Ő is szabályosan közlekedik. Látják, de Ő fele idő alatt odaér, mint normál esetben. Erre számítva egyszerűen nem lehetne közlekedni. Úgy tudom, hogy a KRESZ szerint “zavarhatja” az elsőbbségre jogosult járművet. Tehát megtorpanásra, lassításra kényszerítheti. A példában szereplő 60 helyett 80-nal menni, azt hiszem határeset. Azért egy gyorshajtásos büntetést kaphatott volna a felmentett sietős kolléga. Egyébiránt azt hiszem ügyvéd és egyéb kérdése az ítélet, nem pedig a tényleges közlekedési helyzet.

Vélemény, hozzászólás?